Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

GLADIAATQR irodalom dekádja" — 1950; „Az Uus Elu kolhozban" — 1951; „A tartui Állami Egyetem" — 1952; „Pärnui halászok" — 1952; „Az újjászületett Kreenholm" — 1952; „Fr. R. Kreutzwald" — 1953.) 1954-ben a Tallinni Filmstúdió megkezdte a játékfilmek önálló gyártását. A háború utáni első időszakban is készültek észt játékfilmek, ezek azonban a „Lenfilm" stúdióval való együttműködés termékei. Megvolt azonban ezeknek a — jóllehet nem észt apparátussal — előállított filmeknek is a jellegzetes nemzeti vonásai. Az első, alapvetésnek is tekinthető művészfilm például az „Élet a citadellában" (1947) annak ellenére, hogy H. RAPPAPORT orosz rendező készítette, az észt A. JAKOBSON ugyanilyen című színművét dolgozta fel, s megtartotta a jellegzetes észt utalásokat, megvetve ezzel a szovjet—észt korszak játékfilmkészítésének alapjait, illetve behatárolva lehetőségeit. Az 1955-től rendszeressé váló önálló észt játékfilmek előállításánál ugyanis ez a JAKOBSON-adaptációnál bevált módszer lett az etalon: azt a kivitelezhető utat járták az alkotók, ami egy bizonyos százalékig biztos sikert is kínált: már bemutatott színdarabokat, vagy nagy olvasottságú elbeszéléseket, novellákat ültettek át a film nyelvére. így készítettek filmet H. LEBERECHT műveiből („Fény Koordiban" — 1951; „Andrus szerencséje" — 1954), E. VILDE híres regényéből, a „Mäeskülai tejesember"-ből (1965); A. HINT: „A szelek partján" regényéből „Gladiátor" címmel (1973), vagy J. SMUUL: „Kihnu Jönn" című színdarabjából (1972).

202 1954-ben a Tallinni Filmstúdiót átszervezték „Művészi és Dokumentum Filmstúdió"-vá. Ez nemcsak profilváltást jelentett — eddig csak sikertelen, mert nem a fő irányvonalba tartozó művészfilmeket produkáltak („Jachtok a tengeren"; „A hátsó udvaron"; „Véletlen találkozás"; „A dal barátja") — hanem egy új szemléletű, az ötvenes évek második felében, a hatvanas évek elején debütáló Jüri ARRAK plakátja Adu HINT: A szelek partján című regényéből készült filmhez (1973) 202 SZABÓ István: Az észt filmművészet. In: Tanulmányok Észtországról. Kézirat. DMHA (Damjanich Múzeum Helytörténeti Adattára): 2509—92. 141—142. p. 167