Szabó István: Fejezetek az észt kultúra történetéből – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 53. (1995)

az újonnan épültt „Estonia" színház épületének megnyitó ünnepségét. Az első észt filmesek-operatőrök a fényképezés területéről indultak. Legismertebb közülük ebben a kezdeti időszakban J. PÄÄSUKE tartui fotográfus, aki az észtek közül elsőként örökítette meg Tartuban, de Észtország egyéb helyein is a má már forrásértékűnek számító eseményeket, tájakat (,,Tartu város és környéke"; „Utazás Saaremaan keresztül"). Az ő nevéhez fűződik az első észt játékfilm is. 1913—14ben forgatta a „Medvevadászat Pänumaaban" című Medvevadászat Pärnumaaban szatirikus filmet, amely ! balti—német ellenességével valóságos agitáció az észtek érdekében. Ugyanebben az esztendőben rögzíti egy rigai cég a „Kibérelt hölgy" című színdarabot, amelyről tudjuk — s ezt az észt film történetében a későbbiekben is jellemző marad —, hogy színpadi színészek (itt jelesen az „Estonia" szereplőgárdája) formálják meg az egyes figurákat.

192 Az első tallinni filmes J. PARI KAS, testvérével, illetve egy másik tallinni fotós testvérpár T. és K. MÄRSKA nemcsak híradó anyagot vettek fel (1920—1932 között 117 filmhíradót állítottak össze), de készítettek oktató filmeket, sőt játékfilmkészítéssel is kísérleteztek. A mozik azonban a forradalmat megelőző időszakban a tulajdonosok üzleti megfontolásai miatt elsősorban a polgári ízlést kielégítő trükkfilmeket mutattak be. 1913-ban a „Kiir" (=„Fény") nevű baloldali lap szóvá is tette ezt az igénytelenséget és követelte, hogy a mozi legyen a tudományos ismeretterjesztés eszköze és a művészetek népszerűsítője. Az 1917-es forradalom idején maguk a munkások kezdeményeztek bojkottot a mozik ellen, a két legnagyobb tallinni üzem, a „Volta" és a „Dvigatyel" munkásai tüntetésen követelték az olyan filmek műsorra tűzését, amely segíti a nézők kulturális színvonalának emelését. A Munka Kommuna idején felvetődött 192 V. ILVES: Soviet estonian film art. Tallinn, 1967. 6. p. 161