Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

Palugyay 1854-es adataival kapcsolatban szembetűnő, hogy az alsó három birtokkategóriában egyáltalán nem ad meg birtokosokat, ami teljességgel lehetetlen. A birtokosok száma megegyezhet a megadottal, ám a bontás csak két lényeges megszorítással. Egyrészt a 866 negyedtelkes valójában az ennél kisebb birtokkal bírókat is magában foglalhatta, másrészt pedig a Palugyay által követett egész, háromnegyed, fél és negyed telkes bontás kerekített adatokat tartalmazhat. (Ez utóbbit alighanem elősegítette a sessiók forintszáma körüli probléma is.) Kisér a Jászságon belül a kutatottabb települések közé számít, melynek levéltári anyaga is aránylag épen maradt. Itt a redempció XVIII. századi adatait az 185l-es réttagosítás adatsoraival vetettük össze.

425 1745 1851 17 (11,1%) 313 (60,8%) 50 (32,8%) 131 (25,4%) — 31 (6,0%) 39 (25,6%) 23 (4,4%) — 8 (1,5%) 18 (11,8%) 1 (0,1%) — 1 (0,1%) 18 (11,8%) 1 (0,1%) — 1 (0,1%) 6 (3,9%) — 4 (2,6%) 2 (0,3%) 2 152 514 A vizsgált időszak egészét tekintve elmondható, hogy Kiséren — Apátihoz hasonlóan — a birtokpolarizáció mellett a centralizáció egyes jelei is megfigyelhetőek. A birtokosok száma jó háromszorosára nőtt, bár figyelmet érdemel, hogy 1785/87-ben jelentősebb számú kisbirtokos népesség távozott a Bácskába.

426 Nagyjából e településen is 75 forint volt az a határ, amely alatt a birtokosok számának és arányának nagyarányú növekedése (44-ről 92%, s 67-ről 475 fő), illetve ami fölött már a csökkenés (56-ról 8%, illetve 85-ről 39 fő) volt a jellemző. A legalsó kategória felduzzadása a legszembetűnőbb, mely számszerűen tizennyolcszoros, s a százalékos megoszlást tekintve — 11-ról 60% — is hatalmas méretű volt. 185l-re az ide tartozók a gazdatársadalom háromötödét alkották. 1851-ben Kisér legjelentősebb birtokosa Hetényi Sándor volt 408 forintos földdel, amivel a redempció kori felső határt (2 fundus= 400 forintnyi birtok) már némiképp felülmúlta. Hetényit Kűri József követte 361 forintal, míg Strada 425 Szabó I., 1971, 39.; SZML Jászkisér, "Az 1851. évi rétosztály könyve." 426 A távozó teljes népességet Gulyás Katalin minimálisan 43 főre, s a családtagokkal legalább 200 főre becsülte, ami Kisér akkori lakosságának mintegy 7—8%-át jelentette. A kitelepülök társadalmi megoszlására következtethetünk abból a tényből, hogy 16-an földjük kicsinységére hivatkoztak, 30-an pedig arra, hogy nincsen földjük. Kaposvári Gy.—Bagi G., 1989. 115—118. A kötet Kisérrel kapcsolatos tanulmányát Gulyás Katalin írta. 0—25 forintos földet bír: 25—50 forintos földet bír: 50—75 forintos földet bír: 75—100 forintos földet bír: 100—125 forintos földet bír: 125—150 forintos földet bír: 150—175 forintos földet bír: 175—200 forintos földet bír: 200—225 forintos földet bír: 225—250 forintos földet bír: 250—275 forintos földet bír: 275—300 forintos földet bír: 300— forintos földet bír: Összesen: 95