Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

vonalának kimunkálása is. A szabad kerületeken (Jászkunság, Hajdúság) belül területünk társadalomfejlődése azért is érdekes és sajátos, mivel a hajdúkénál jóval régibb (s a késő feudális korban még ugyancsak egyedi társadalmi rétegződésű, de a török hódoltatás hiánya miatt töretlen fejlődésű székelységgel egykorú) történeti múlt és privilégiális helyzet ellenére az alapvető helyi rétegek kialakulása, s ezek jogi elhatárolódása végérvényesen és visszafordíthatatlanul csak 1745 után indul meg. E késeiség, s a társadalom tagolódásának speciális alapjának (t.i. a redempció) hatása a társadalmi és történeti fejlődés sajátosságait csak tovább növelte. Sajnos a forrásadottságok és a téma részleges kutatottsága alapvetően behatárolták a vizsgálandó részterületeket is. Emiatt eleve csak bizonyos — a felsőbb (makro-) szinttől az alsóbb (mikro-) szintekig — lefelé irányuló vizsgálatok elvégzése állt módomban, a társadalomfejlődés főbb, fontosabbnak ítélt vonásainak kiemelésére törekedhettem. Egy bizonyos szintnél meg kellett állnom, amit már csak terjedelmi okok is indokoltak. Ugyancsak óvatosságra intett az a tény is, hogy a jászkun társadalomfejlődés, részint a törvényhatóság nagy területi tagoltsága miatt — noha csak 25 településről van szó — különböző tájspecifikus vonásokat és jellegzetességeket tükröz. Emiatt egyelőre még komoly veszélye van annak, hogy az egyes mikrovizsgálati eredmények általánosítása további tévedések forrásává válhat. Úgy vélem, a témához kapcsolódó résztanulmányok száma még mindig túlságosan kevés, sőt az igazán részletes, összehasonlító vizsgálatokhoz még csak nem is elegendő. Igyekeztem a jászkun szabadparaszti fejlődésről írott minden fejtegetést felhasználni. Olyan munkában is felfedeztem témám szempontjából érdekes, meghivatkozásra érdemes gondolatokat, melynek általános megítélése már a 60-as években sem volt pozitív; — sajnos ez a téma kutatatlanságának is következménye. Ugyanakkor a másik szabad kerület, a Hajdúság történeti feldolgozásai között is találtam problémafelvetéseket, melyek e dolgozatra is hatással voltak. Főként Nyakas Miklós tanulmányaiban találkoztam olyan szemlélettel, gondolatokkal, amelyeket témám szempontjából eredménnyel hasznosíthattam. Az is kitűnt, hogy a hajdú társadalomra tett több megállapítása (némi pontosítással) a Jászkunságra is érvényes, azaz a szabad kerületek mindegyikére, s a jászkun szabadparaszti fejlődés címben jelzett időszakára is általánosítható. A helyi társadalom tagolódásának vizsgálatakor csak egy bizonyos szintig lehatoló tárgyalásra törekedhettem, a meglévő helyi és kerületi határozatok ismertetésével, s a folyamatjellegű — vagy ilyennek vélt — eseménysorok hangsúlyozásával. így eleve nem lehetett teljes igényű a feldolgozás. Úgy hiszem igaza volt Hajnal Istvánnak, aki a "Történelem és szociológia (Századok, 1939) című tanulmányában írta a következőket: "A legújabb tudomány a szellemtudományok között, túlgyorsan, túlsókat akart, s végül idegenből vett fogalmak fárasztó elemzésébe bonyolódott. Ezért tud mindent elgondolni a 6