Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

földkönyvbe 5—300 forintig különböző összegeket jegyeztek be. Itt 25 forintig redimált 127, 25—50-ig 167, 50—75-ig 84, 75—100-ig 86, 100—125-ig 39, 125—150-ig 35, 150—175-ig 15, 175—200-ig 16, 200—225-ig 7, míg 225—250 forintig 6 személy. A legjelentősebb birtokosok ekkor Kun Péter nádori táblabíró 260, Karcagi Szabó Mihály 270, Láposi István 280, Hegyalaki Mihály és Márton, valamint Soós Miklós és Márton 300 forintos váltsággal.

188 Egy utólag készült összeírás itt 410 forintban adja meg a váltott földmaximumot, ez azonban már egy későbbi vásárlás nyomán kialakult birtoknagyság lehet. Kisújszálláson a Liber Fundi szerint 296 fő váltott földet. Mindenki külön fizetett a belsőség, a házhely, illetve a három puszta árába, sokszor teljesen aránytalanul, sőt 18 fő a belsőséghez semmivel sem járult. A megváltakozásnak helyi mértéke nem volt, a 102 dénáros pénzben számított forintos föld 1000 négyszögölet tett ki.

189 Itt 0—25 forintig 8, 25—50-ig 88, 50—75-ig 61, 75—100 forintig 29, 100—125-ig 31, 125—150-ig 20, 150—175-ig 14, 175—200-ig 8, 200—225-ig 6, 225—250-ig 14, 250—275-ig 3, 275—300-ig 4, 300—400 forint között 3, 400—500 forintig pedig 5 fő váltott birtokot. A legvagyonosabb helyi birtokosok ekkor Nyitrai János 638 (54 forint telek-, 566 forint puszta-, 18 forint és 40 dénár házváltás),

190 illetve Csegei István 523 forintos redempcióval. Mellettük a Veres, Jónás, Fekete, Sallai és Illéssy családok emelhetők ki.

191 Kunszentmártonban a földváltás egysége a kötél volt, mely 1 forintot ért. További mértékként használták a póznát, mely 434 négyszögöl és 2 hüvelyk volt.

192 A földváltás sajátosságaként említhető, hogy a katonaállítás terhébe fizetők külön "ugarföldeket kaptak, s ez 1753-ban már jól elkülönült a redempciós váltság fejében fizetett összegtől, illetve a cserében osztott tőkeföldtől. 1745-ben 150 fő vállalkozott földváltásra, meglehetősen szabálytalan összegekkel. Közülük 7-en 0—25, 51-en 25—50, 24-en 51—75, 14-en 75—100, 10-en 100—125, 10-en 125—150, 11-en 151—175, 9-en 175—200, 4-en 200—225, 7-en 225—250, 3-an 275—300 forint közötti váltásra vállalkoztak. A legnagyobb redempciót 560 forinttal Tóth András nádori táblabíró ígérte. 1753-ra a redempciós összeg kifizetésekor 25 forintig 3-an, 25—50-ig 13-an, 50—75-ig 26-an, 75—100-ig 20-an, 100—125-ig 8-an, 125—150-ig 10-en, 150—175-ig 8-an, 175—200-ig 12-en, 200—225-ig 6-an, 225—250-ig 9-en, 250—275-ig 3-an, míg 275—300 forintig 5-en redimáltak. Mellettük Papp János 305, Tóth Tamás 346, az említett Tóth András pedig 664 forintos birtokot (560 pózna kerthelyet és 104 pózna ugart) váltott. A két névsor összevetése alapján 1745 Julianna szerint az 1764-es Liber Fundi egy másolata már 590 nevet tartalmazott. Örsi J., 1990. 48-49. 188 SZML Karcag, Liber Fundi.; Örsi J., 1990. 48—49. A földváltás idején Csányi Sándor csaknem 500-ra teszi a földnélküliek számát. Csányi S., é.n. 51. 189 Gyárfás I., 1880. 682. 190 Nyitrai váltott birtokát 366 forintosnak is lehet olvasni, ám a legmagasabb váltásokkal kapcsolatos kerületi feljegyzések itt a maximumot 566 forintban adják meg. Bagi G., 1991. 221. 191 SZML Kisújszállás, Liber Fundi. 192 Gyárfás I. 1880. 683. Egy pózna szintén 1 forinttal egyezett. 42