Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
előteremteni, a többit új kölcsönökből fedezték. A következő évi részletet (7036 forint) ugyan sikerült helyben beszedni, de az 1749-es esztendőben 14000 forint kifizetését csak egy 11000 forintos kölcsönnel tudták megoldani. 125 Az egymásnak gyakorta ellentmondó részadatok 1760-ban válnak érthetővé, amikor Berény 1760-ban összegezte a földváltást. Ekkor kitűnt, hogy a 64902 forintnyi redempcionális summára összesen 99409 forintnyi kölcsönfelvétel!), valamint 13369 forintnyi kamatteher esett. 126 Mindez együttesen 112778 forintot (!) tett ki, tehát ez a kölcsönpolitika hosszabb távon a földváltás költségeibe bevitt pénzalapok több mint 50%-os növekedésével járt. 127 A Berény által követett elvet egyebek mellett Mihálytelken is megfigyelhetjük, hol pl. 1750-ben a ferencesektől vettek fel pénzt az Almásyak kölcsönének törlesztésére. 128 Jóval kiegyensúlyozottabbnak tűnik a halasi kölcsönfelvételek egyenlege. Halas 1745-ben Kecskeméttől 4592, 1746-ban Sztankó görögtől 1700, az eperjesi Pulszky úrtól egy évre 2000, Beleznay generálistól 4000, Dajka Körösi Jánostól 1100, Vigyázó Páltól 2500, Maries Páltól 2000, 1747-ben pedig Búza Mihály és Péter Ferenc helybeliektől 500—500, a pápai Kenései Istvántól 12000, Torkos Jakabtól 3000 forintot vett fel. Újabb kölcsönzési periódus, egy 1750-es 1247 forintos felvételt követően 1752-ben kezdődött el. Ekkor a kecskeméti Sárközi Páltól 3000, míg Diószegi Sámueltől és Deák Mihálytól 1000—1000, 1753-ban pedig újra csak Dajka Mihálytól 1000 forintot vettek fel. Halas kölcsönfelvételeinek összesítése 1753-ban 41140 forintot mutatott a kamatok nélkül. Ami Halas kölcsönügyleteit sajátossá teszi, az a Kenéseitől és Torkostól felvett 15000 forint felhasználása, melyet Zombor városának adtak ki kamatra. Az alábbiakban még néhány település teljes kölcsönfelvételéről hozunk adatokat. Sajnos ezek a források pusztulása miatt korántsem teljesek, adalékszerűek, a végső összesítések általában hiányoznak. Ugyanakkor mégis fontosak, mivel a legtöbb helytörténeti publikáció csak a Kelé József által leközölt 1746-os adatsorral számol, holott pedig az még az addig felvett teljes kölcsönösszegeket sem mind tartalmazza. Az itt leközölt adatokkal kapcsolatban megemlítendő, hogy ezek jórészt a Mellékletek anyagával együtt értelmezendők. Berény különösen nagy kölcsöneiről az előzőekben már beszéltünk. Az itteni felvételek főbb főbb tételei az alábbiak voltak: az egri piaristáktól 4000, Duchon Antaltól 5000, Almásy főkapitánytól öt alkalommal 19000, báró Szeleczkytől 10000, Beleznay generálistól 10000, a nagyszombati kanonoktól 10000, az egri kanonoktól három alkalommal 7000, a Kerületektől 5000, a pesti piaristáktól 10000, a pesti dominikánusoktól 8000, báró Orczy Lőrinctől 5000 forint. Emellett még öt kisebb felvétel is volt 460-1700 forint összeggel. 130 125 SZML Jászberény, tan. ir. (Hiv. Tud.) 1749. 11. csomó, 61. sz. 126 Furcsa viszont a város azon 1748-as panasza, hogy csak a kamat 30000 forintnál többet tesz ki. SZML Jászberény, tan. jkv. 1748. febr. 14. 34—35. 127 SZML Jászberény, tan. ir. (Hiv. Tud.) 1760. Capsa 3., Fasc. 2., No. 124. 128 SZML Mihálvtelek, tan. ir. 1750. 19. sz. 129 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, Redempciós ir. 1750. sz.n.; Uo. tan. jkv. 1753. 81-82. 34
