Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

(főként görögök) kezében volt. A települések boltjainak árendálásában is — elméletileg — 1746-tól a redemptusok elsőséget élveztek, ám nem sok boltos került ki közülük. A jelek szerint csak a századforduló után élnek inkább ezzel a lehetőséggel is, a csökkenő nagyságú földbirtokok jövedelmeinek kiegészítésére. 1813-ban a kerületi közgyűlés kimondta, hogy a redemptus lakosoknak joguk van saját házukban, minden taxafizetés nélkül boltot nyitni, a birtoktalan lakosoknak azonban a boltnyitásért 3 osztályba vett 20, 40 és 50 forint taxát kell fizetni. 1830-as évek elején nádori rendelet foglalkozott a boltnyitás lehetőségeivel, s azt az irredemptusok esetében gyakorlatilag kizárta. Kunszentmártonban 1845ben egy irredemptus lakos saját házban történő boltnyitási kérelmét is erre hivatkozva utasították el.

1142 1834-ben Félegyházán a boltnyitásnak a beneficiális kasszákra nézve történő taxáitatását tárgyalták meg. Kimondták, hogy fennálló boltokra ezt nem vetik ki, de a jövendőben nyílók évi 12 forintot fognak fizetni.

1143 Kevés adatunk van a malomnyitásokkal kapcsolatban, pedig ez sok helyen igen komoly haszonnal járt. 1789-ben Félegyházán egy szárazmalom éves jövedelme felért egy negyed sessió 1. osztályú földével.

1144 Karcag 1812-ben a malomhely árát négyszögölenként 30 krajcár váltócédulában rögzítette.

1145 1819-ben a Kerületek a szárazmalomnak kiosztott földek ölét az irredemptusoknál 48, míg a redemptusoknál 24 krajcárban határozták meg.

1146 1825-ben Félegyházán megtiltották, hogy az irredemptusok egy köves szélmalmaikat több kövesre építsék át. Itt addig a malomhelyeket fizetség nélkül adták, mivel nem képezett magántulajdont. Ekkortól kezdve a szélmalmok kiosztott helye után 50 ezüst forintot szedtek, s megtiltották ezek adásvételét is.

1147 IX.6.d Egyéb haszonvételek Sajátos haszonvétel volt a rendszerint kiskunsági településeken jelentkező sziksóseprés. Ezt a többi regálékkal együtt a XVIII. század végétől szintén haszonbérbe adták. 1800-ban Kunszentmiklóson a redemptusok javasolták annak árendába való kiadását, s az idegeneknek és fejősöknek attól való eltiltását. Végezetül egy évre 70 forintot és 30 véka jóféle sziksót kértek az árendásoktól azzal, hogy vasárnap nem seperhetnek.

1148 Apátin 1810-ben a sziksóseprést saját 1141 Gyárfás I., 1883. 38. 1142 Dósa J.—Szabó E., 1936. 68. 1143 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1834. jún. 9. 183. 325. sz. 1144 Iványosi Szabó T., 1985. 185. 1145 SZML Karcag, tan. jkv. 1812. júl. 6. 145. 665. sz. 1146 SZML Jászkisér, körlev. jkv. 1819. 241. 222. sz. 1147 Iványosi Szabó T., 1985. 185. 1148 BKML Kunszentmiklós, tan. jkv. 1800. ápr. 28. 228. 94. sz. 185