Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)
ki-ki ugy nevezett teszi veszi halász 1 pengő frt húzó hálóval és pendel hálóval halászok pegig" kettő forintot fognak évente fizetni. 1095 1794-ben öt dósai irredemptus bírói engedelem nélkül halászta a Tárnát. A tanács megállapította, hogy az "eddig szokásban nem volt állapot, mivel a Privilégium ellen is volna, annyival is inkább, mivel semmi Jussa az Irredemptusokk nem volna, mint Országos Jobbágyokk a Határban, mivel pedig az Halászat, Vadászat, Tsupán Földes Urasági Juss, mely nálunk az Communitast illeti, azért hogy az illy rendet közbátorság továbbá is szokásba ne vétessen, mostanság ugyan egy napi áristom, ezentúl pedig toties quoties 25 paltza az hálónak és fogott Halnak Confiscatiója mellett rendeltetik". 1096 1797-ben Halason értesülünk arról, hogy némely irredemptus lakosok vadászatra és madarászaira szakosodtak, s gazdaságaikat elhanyagolták, miért is már csaknem végső szegénységre jutottak. A tanács az irredemptusokokat 25 pálca, s a puska elvétele mellett e tevékenységektől eltiltotta, a további vétkesek feladóinak pedig 10—10 garas, jutalmat tűzött ki. Ekkor a redemptusok vadászati jogait is szabályozták, csak saját szükségletükre űzhették ezt, kereskedelmi céllal viszont nem. Megszabták az értékesítés lehetőségeit is. Az elejtett vadat, madarat tilos volt zsidóknak eladni, s egyedül csak a piacon lehetett, szabott árak mellett áruba bocsájtani. Végezetül kimondták, hogy a fejértói erdő minden jogával a várost illeti, s ott vadászni, madarászni még a redemptusoknak is tilos. 1091 Dósán 1798-ban amiatt panaszkodtak a gazdák, hogy a birtoktalanok a legnagyobb dologidőben a nyári munkákat nem űzik, hanem a "Tárna partján hevervén halászlgatnak, s így a föld birtokainn /: noha azokból élnének :/ fizetésekre semmit segíteni nem akarnak, melynek orvoslása felől gondolkozni szükség volna". Válaszul a tanács kimondta, hogy aki a 2 forint árendát nem fizette le, az hálóját ne vethesse ki, az ellenkezők pedig 20 pálcákkal sújtassanak, hogy "úgy Betyárságtúl a Földetlen Lakossaink el tűrvén a dologhoz ragaszkodgyanak és szolgálatba a henyeségbül állyanak". Egyúttal a koldusokat is eltiltották a halászattól. 1098 1799-ben a Köröst halászó kunszentmártoni redemptus 30 krajcárt, az irredemptus pedig 1 forintot fizetett a városnak. 1099 1803-ban a Kerületek határozatot hoztak, hogy a vadászat minden településen árendába adattasson. Félegyházán 1805-ben a ferencszállási tó halászatát 80, majd 1819-ben 30 forintért adták árendába. 1101 1813-ban Kunszentmiklós tanácsa a városnak beadott halászati harmadot számolta el, feltételezhető tehát, hogy a fizetők irredemptusok voltak. 1102 Kunszentmiklóson 1819-ben a háromszegi tó halászatát árendálták ki 1095 Kocsis Gy., 1973. 55. 1096 SZML Jászdózsa, tan. jkv. 1794. febr. 20. 275. 1097 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1797. jan. 31. 142. 143. sz. 1098 SZML Jászdózsa, tan. jkv. 1798. máj. 279. 1099 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1799. febr. 16. 298. 254. sz. 1100 SZML Jk. Ker., kgy. jkv. 1803. 2148. sz. 1101 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1805. máj. 25. 323. 101. sz.; Uo. 1819. dec. 1. 366. 365. sz. 180
