Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

IX.ó.a Vadászat, madarászat, halászat E jog gyakorlására főként a Jászságból és a Nagykunságból rendelkezünk adatokkal. A halászatot igen gyorsan kiadták árendába magánszemélyeknek, a nagyobb vizeknél társulásoknak. A vadászat ennél csekélyebb értékű és méretű volt, mely a hasznos vadakra redemptus jogként, míg káros állatokra nézve általános kötelezettségként jelentkezett. Ezekhez speciális, apróbb haszonvételek kapcsolódtak. 1755-ben Kisújszálláson a tanács a halászoknak és csíkászoknak elrendelte, hogy akár redemptusok, akár irredemptusok legyenek is, a zsákmányból harmadot kötelesek adni. Utóbb a halászatot bérbeadták, amiért a redemptusok negyeddel, az irredemptusok harmaddal tartoztak.

1072 Túrkevén 1763-ban kimondták, hogy a település örökös és árendás halászó vizeit contractus, vagy megegyezés nélkül "senki halászni ne bátorkodgyék". Ugyanakkor a tanács a helyi halász "társasággal" szerződést kötött a halászat árendában adásáról,

1073 s ezt követően a túrkevi halászatot rendszeresen árendába adták.

1074 1765-ben fogalmazta meg a helyi tanács, hogy a "Vadak, Halak, Békákból illendő hasznot a Helységk" mindenkor adják ki.

1075 Ekkor Túrkevén már általánosan letiltották a kereskedés végett űzött vadászatot ,

1076 majd 1773-ban a nyulászatot is, minthogy az mindinkább "bitang és heverő emberek" időtöltésévé, foglalkozásává vált. A szabálysértő redemptusokra 12 forint büntetést, a földtelenekre pedig 20 pálca elszenvedését mondták ki.

1078 Kunszentmártonban a Körös menti halászat a város jelentős bevételi forrása volt. 1773-ban a kecehálót és csónakot tartó redemptusok 1 forint, az irredemptusok pedig 1 tallér éves befizetésére voltak kötelezve. Kisér 1773-ban a csikasza helyek redemptusok közötti felosztásáról rendelkezett.

1080 A helyi tanács két év múlva még azt is kimondta, hogy "irredemptusnak Bíró híre nélkül vadászni nemlészen szabad" kivéve a kártévő madarakat és farkasokat.

1081 Idővel a redemptusok és irredemptusok haszonvételeit eltérő terhekhez kötötték Kisér 1779-ben elrendelte, hogy a redemptusok ezután a helység számára egy akó csíkkal, s minden hálóról egy mázsa hallal tartoznak, az irredemptusok viszont mind a csíkból, mind pedig a halból a zsákmány felét kötelesek átadni.

1082 1781-ben Kunhegyesen a halászatért a redemptusok negyedet, az irredemptusok pedig harmadot voltak kénytelenek fizetni. Ez történhetett 1072 Szabó L., 1994. 115. 1073 SZML Túrkeve, tan. jkv. 1763. 240—241. 1074 Szilágyi M, 1992. 219—265. 1075 Szilágyi M., 1992. 238—239. 1076 SZML Túrkeve, tan. jkv. 1765. febr. 11. 47. 1077 SZML Túrkeve, tan. jkv. 1773. febr. 7. 203. 1078 SZML Túrkeve, tan. jkv. 1773. febr. 7. 203. 1079 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1773. febr. 27. 114. 1. sz. 1080 SZML Jászkisér, tan. jkv. 1773. nov. 30. 3. 19. sz. 1081 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1775. febr. 4. 190. 4. sz. 1082 SZML Jászkisér, tan. jkv. 1779. jan. 9. 142. 4. sz. 178