Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

IX.4. Szőlők A szőlők — melyek jellegüknél fogva már nem az évenként újraosztott földek közé tartoztak — a Jászkun Kerületben a belterjes földművelés legígéretesebb kezdeményeinek tekinthetők. Tovább növelte jelentőségükét, hogy a szőlőbirtok a redemptus birtok speciális része volt. A házhelyhez hasonlóan szabadon eladhatták, s mégsem csökkentette a redempciót. így az irredemptusok (esetenként zsellérek)

1011 számára ezeknek legkevésbé korlátozott birtoklása, s megfelelő kihasználása az anyagi felemelkedés egyik leginkább számbajöhető eszközét jelentette. Ezzel magyarázhatók a tömeges szőlőföldkérések, főként a Kiskunságban, hol már kezdetben a legjelentősebb volt a szőlőtermesztés. Adatok azonban a másik két területről is vannak. Apátin 1746-ban megszerzett mezővárosi cím a városi gazdálkodás átszervezését igényelte. Ezért kimondták, hogy minden 1/16-od sessió váltott föld után 2—2 akó bor adómentes, ám efölött a termés adóköteles, s minden 11. rész a városé lesz. A szőlőkből a földet nem váltó helybeliek kilencedet, míg a külső hatóságokból valók hetedet voltak kötelesek adni.

1012 1747-ben Kisújszálláson a redempció minden forintjára 8 rúd szőlőt osztottak ki,

1013 míg Kiséren 1748-ban a tanács a földváltásból kimaradók heteddézsma fizetési kötelezettségének fenntartása iránt intézkedett.

1014 Félegyházán 1761-ben kimondták, hogy a szőlejét eladó redemptus gazda csak akkor kaphat új szőlőföldet, ha majd azok területét megnövelik.

1015 Halas már 1763-ban határozatot hozott, hogy "ennek utánna az ollyan Irredemptus lakosnak újonnan épült Szőllejek, kik tsak mostanában jöttének bé, Városunkban s mit egy darab időkig Commorálnak, annak utánna máshová költöznek, és Város Bírójának híre nélkül gyepűjeből fel törik, és építették, confiscáltassanak, s ennekutánna a modo in posteriam, senkinek olyannak, a kik újj Lakosok, s még az városban semmit sem szolgáltak, újj Szőllőt építeni, s más egyéb földet nem szabad foglalni, különben ha tapasztalódik, azonnal confiscáltatik".

1016 E rendelkezést a következő évben újra megerősítették, s igyekeztek is neki érvényt szerezni. A Kiskun Kerületben 1764-ben azt is kimondták, hogy ha a gazda szőlőföldjét nem ülteti be, akkor a bíró azt elveheti tőle.

1017 A következő évben a félegyházi tanács határozatban rögzítette, hogy "az Irredemptus Gazdákk, kik Szöllő Földet fogtak (ti. jogtalanul!), meg nem engedtetik a Szöllő építés".

1018 Itt ekkor az önkényesen foglaló Kozma István "jövevény irredemptus lakos" 1011 Oroszi S., 1990. 311. 1012 SZML Jászapáti, tan. ir. 1746. (Acta Annarum) sz.n. 1013 Szabó L.—Zsoldos L, 1969. 9. 1014 Kaposvári Gy.—Bagi G., 1989. 116. 1015 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1761. nov. 29. 196. 1016 BKML Kkh.R. Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1763. febr. 9. 284—285. 1017 CSML Kiskundorozsma, körlev. jkv. 1764. febr. 6. 6. 1018 Mezősi K., 1974. 360. 171