Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

II. A JÁSZKUNSÁG TÖRTÉNETI VÁZLATA 1745-IG A Jászkunság hazánk sajátos, egyedi történelmi fejlődésű tájegysége, mely a XVII—

XVIII. századtól egészen 1876-ig Jászkun (vagy Hármas) Kerület — Jász és két Kun Kerületek, vagy röviden Kerületek — néven egységes, önálló törvényhatóságot alkotott. A "jászkun" elnevezés két, Magyarország területére beköltözött, etnikumában, életmódjában, kultúrájában eltérő néptöredék, a "jász" és a "kun" nevét őrizte meg, kiknek több évszázadon keresztül egymástól is jórészt függetlenül létező, feudális autonómiával bíró szállásbirtokaik fejlődtek tovább szervezettebb, jobban funkcionáló közigazgatási-önkormányzati egységekké. A török eredetű nomád-nagyállattartó kunok végérvényesen 1246 táján, IV. Béla telepítő politikájának eredményeként kerültek Magyarország területére, ahol főként a Tiszántúl, valamint a Duna—Tisza köze elnéptelenedett tájait szállták meg.-6 Beköltözésük, megtelepedésük, gazdasági és társadalmi helyzetük, jogi viszonyaik írott források és régészeti emlékek alapján jól nyomon követhető, ellentétben az iráni eredetű, a régi alánokkal és a mai kaukázusi oszétokkal rokon, aránylag fejlett földműveskultúrát is magukkal hozó jászokkal, kik 1318-tól már betelepedett népelemként tűnnek fel az oklevelekben. Bejövetelük körülményei egyértelműen nem tisztázottak. A leginkább elfogadott nézet szerint a jászok a kunoknak alávetett katonai segédnépként, azokkal együtt kerültek a Kárpát-medencébe, s telepedtek meg a Zagyva—Tárna—Ágói-patak vidékén.

27 Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a XIV. század közepétől szállták meg szállásterületüket, ahová az ország más tájairól, esetleg a Magyar Királyság határain túlról érkeztek.

28 A bomló nemzetségi—törzsi szervezetben élő jászok és kunok privilegizált, katonáskodó népelemként telepedtek meg Magyarországon. Kiváltságaikat királyaink a későbbiekben is számtalan alkalommal megerősítették, s részint újakkal bővítették. A jászok és kunok, valamint az általuk megszállt területek az egész feudális korban a Magyar Koronához tartozó népelemek és birtokok közé 26 Soós A., 1944. 56—68.; Györffy Gy., 1987. III. köt. 526—532. 27 Gyárfás L, 1880/a. III. köt. 22.; Fodor F., 1942. 121—124.; Szabó L., 1979. 26.. 28 Györffy Gy., 1987. III. köt. 60. és 63. 16