Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

Karcag 1809-ben elrendelte az üllői erdőosztály felülvizsgálatát, mivel két tizednek nem jutott erdeje.

964 Halason ekkor az elpusztult fejértói erdő megmaradt részét a lakosoknak azzal osztották ki, hogy Zsanán cserében ugyanannyi fát kötelesek telepíteni, mint amennyit itt kaptak.

965 Ekkoriban Halason sem minden redemptus kapott erdőföldet,

966 sőt az erdőföldnek kiosztott területek elvételéről is hoztak határozatokat, amennyiben a gazda azt időre nem ültette be.

967 Alsószentgyörgyön a jelek szerint az erdőt sessiószámra osztották ki.

968 Berényben 1817-ben az erdőtelepítésre szánt sívó homok kiosztásakor a birtokosokat és birtoktalanokat egyaránt részeltették,

969 ám ez a szokás idővel megváltozott. Itt 1840-ben bizonyos erdőültetésre szánt földeket licitáción adtak el, a bejött pénz pedig a birtokos lakosokat illette.

970 Ekkor Szabadszálláson is osztottak erdőföldeket, elsősorban azoknak, akik korábban nem kaptak. Ekkor 10 forint váltság alatt 4, ezen felül pedig minden 5 forint után 1—1 öl kiosztásáról intézkedtek. Valószínűnek tűnik, hogy az erdők sokszor ritkaságuk, s értékük miatt váltak gyorsan jórészt csak redemptusoknak osztott nyilassá. Az erdőnek való földek kiosztása során az irredemptusokat általában csak akkor részeltették, ha az erdősítés más célokat is szolgált. A Kiskunságban a homok megkötése miatt ez többször megtörtént. Halas a XIX. században a pusztákon az irredemptusoknak is osztott e célra homokot. Többször is megjegyezték, hogy csak a fa a tulajdonosoké, a föld a város tulajdona.

972 Az erdők körül gyakori jogi viták is voltak. Kiséren 1818-ban a helyi lakosok panaszolták, hogy nekik az erdőföldek 1781-ben saját tulajdonul osztattak ki, s mégis abból a tanács fákat vágat ki, azaz közösségi földként kezeli. A Kerületek a lakosoknak adtak igazat. IX.3.d Nádasok A nád volt az alföldi, fátlan települések természetes növényei közül a legfontosabb, legsokoldalúbban hasznosítható. Tüzelőként, építőanyagként, takarmányként alkalmazták. Esetleges hiánya érzékenyen érintette a településeket. Haszonvételként gyakran a regale beneficiumok között említették. Hiánya az élővizektől távoli településeken többször is problémákat okozott. 963 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, Földosztályok, nyilasosztások.; Uo. tan. jkv. 1801. febr. 20. 15. 48. sz. 964 SZML Karcag, tan. jkv. 1809. nov. 12. 136. 504. sz. 965 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1809. dec. 2. 448. 164. sz. 966 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, Redempciós ir. és földosztások. 967 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1803. nov. 28. 225. 181. sz. 968 SZML Jászalsószentgyörgy, Nyilasosztások, földosztások iratai. 969 SZML Jászberény, tan. jkv. 1817. mára 12. 169. és 171. sz. 970 SZML Jászberény, tan. jkv. 1840. mára 21. 118. 314. sz. 971 Nóvák L., 1991. 42. 972 Nagy Szeder I., 1926. IV. köt. 27. 973 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1819. 4. fasc. 1387. sz. Î67