Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

Hamarosan a kerületi közgyűlés is felvetette, hogy mivel a redemptusok redempciója eltérő, a marhatartásban — az állattartás fő ágában — arányosítás történjen-e, s ha igen, akkor milyen elvek szerint. A közösségek megkérdezése után 1770. december 12-én a közgyűlés kimondta, hogy eztán minden településen a redempció forintjainak száma után tartsanak marhákat. Ez az intézkedés azonban nem volt a településekre feltétlenül kötelező, s ezzel magyarázható, hogy több helyen (pl. Halason) nem léptették életbe.

724 1775-ben Félegyházán a legeltetési rendben rögzítették, hogy a "baromra való tartása, kivált az irredemptusoknak tilos, sem ökör, sem tehén csordára, sem tanyán tartani nem lehet. Az irredemptus fejős teheneit amíg a csorda kijár, a redemptus tanyájára befogadni tilos".

725 1781-ben Kunszentmártonban az idegen állatoknak legeltetésre történő behozatalát tiltották meg. "... nemelly Irredemptus Lakossaink Ökrököt, Teheneket kereskedésre pusztáinkra idegen Helyekrül hajtogattnak, és mind Eo Fölsége adóját adóját defrendállyanak, mert a conscriptio előtt ismeth el adják, mind pedig sok határainkat jobban-jobban szoríttyák, azértis 12 ft. büntetés alatt illy törvéntelen cselekedetek tilalmaztassanak".

726 1783-ban Mihálytelken meghatározták, hogy a redemptusok 3, míg az irredemptusok 2 hámos lovat tarthatnak a belső határban, ellenkező esetben "ha ezen kívül ménesbeli öreg ló, vagy tavali csikó akár pedig Gulyára való ollyas Jószága idehaza találtatik, minden darab Jószágtól a Gazda kétt forint büntetést fog fizetni".

727 A Kerületek 1792-ben már felvetették, hogy a szegényeknek nem lenne szabad a járójószágok (főként lovak) tartását engedni.

728 A XVIII. század végére — a juhtenyésztés méreteinek gyors növekedése nyomán — már láthatóvá vált, hogy a birtoktalan elemeken belül a juhászok azok, akiknek foglalkozásuk, életmódjuk alapján alkalmuk van nagyszámú állatállomány illegális tartására. A terragium körüli 1795-ös viták során a Jászságban felvetették, hogy az irredemptus juhászoknak csak 20 juh tartását lenne szabad megengedni, míg efölött minden darabról dupla összeget kellene beszedni. Ezt végül a közgyűlés elfogadta, s javaslatot kértek a lóállomány megregulázására is.

729 1797-ben Szabadszálláson több mint ötven redemptus lakos instált a kevés, vagy "semmi földdel" nem rendelkezők birkatartásának rendszabályozásáért, mivel azok állatai már annyira elszaporodtak, hogy miattuk a szarvasmarhatartás visszaesett. Vagy a tartható marhák számának behatárolását kérték, vagy az irredemptus állatokra valami taxa kivetését, de meggondolandónak ítélték a "legelő és pascuum birtok arányában történő kimérését" is. A tanács tárgyalásra érdemesnek tartotta ugyan a javaslatokat, de a döntést kénytelen volt a kerületi közgyűlésre bízni.

730 724 Nagy Szeder L, 1926. IV. köt. 31. 725 Bánkiné Molnár E., 1992. 52. 726 SZML Kunszentmárton, tan. jkv. 1781. márc. 24. 129. 3. sz. 727 Rusvay L., 1942. 28. 728 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1792. 9. fasc. 1414. sz. 729 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1795. 9. fasc. 22. sz. 730 BKML Szabadszállás, tan. jkv. 1797. márc. 3. 346. 445. sz. 143