Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

a fiatal redemptusok számára az önálló birtokossá válás jelképe volt. A házhelyeket a tanácsok jelölték ki a lakosoknak az osztások során, kezdetben teljesen ingyen, vagy bizonyos minimális térítési díj, taxa ellenében. A redempciótól kezdődően azonban mind általánosabbá vált a birtoktalan — irredemptus, zsellér — népesség, majd végül már a birtokosság egyes rétegeinek az ingyenes házhelyosztásból való kizárása, előbb taxafizetésre, majd szabadforgalmi vásárlásra kényszerítése. A szabadforgalmi árak gyors emelkedése önmagában is szelektálta a felfelé törekvőket. Jákóhalmán már 1749-ben megállapították, miszerint "rendettlen szokás volt ennek előtte, hogy ha akár Szolga, akár Zsellér akár más egyéb jövevények a Ns. Tanátsnál Ház helyéit instáltak azonnal nekiek megh adatott, de minth hogy az illyetin Ház hely adassok nem hasznát sőtt igen nagy Kárát az Helységh tapasztalta, mivel reá esendő portio három négy esztendeigh is el Íródott halasztódott Transennalis időkben alkalmatlan kamra "miatt közönséghes terhet nem viselte, arra való nézve aki ennek utána Ház helyért instál, értvén az Redemptusokat, addigh meddigh az fundusnak ... taxáját le nem téendi, akinek pedig földgye nintsen, consigventer nem Redemptus, hanem csak egyedül Zsellér képen szenvedni nem kivan, azok egy altalán fogvást nem adatik".

548 1750-ben Túrkévén S. Tóth István házkérelmét azzal utasították el, hogy a redempció meghirdetése óta már sokszor elmondták: ezentúl az irredemptusoknak házat (házhelyet) nem fognak adni.

549 Ebben az évben Fényszarun is jegyzőkönyvbe foglalták, hogy a földet nem váltott, s házzal nem rendelkező személyek ezután házat ingyen nem fognak kapni.

550 Berényben 1751-ben sok szolga, földet nem váltott, vagy gyanús személy házát leromboltatta a tanács.

551 Félegyházán 1752-ben szabályozták a házépítést, s elrendelték az előző évben bírói engedelem nélkül házat építők épületeinek lerombolását, vagy 6 forintért történő megváltását. A későbbiekre nézve kimondták, hogy aki ezután engedelem nélkül házat építene, vagy istállót annak átalakítana, úgy a 6 forint kifizetése ellenére is "háza lehetősége vesszen el". Lerontás és 6 forint büntetés mellett megtiltották a házhellyel rendelkező, de kertföldet nem bíró földtelenek házépítését is, a zselléreknek pedig istállók, vagy tanyák építését. Rögzítették, hogy az istálló nélküli (s így katonatartásra a ló ellátatlansága miatt nem megfelelő) házak után à jövőben 3 helyett 6 forintot kell adóba fizetni.

552 Kisújszálláson ebben az évben megtiltották a porták darabolását is.

553 Berényben 1754-ben megállapították, hogy sokan kérnek házhelyeket, szálláskerteket olyanok, akiknek arra nincs szüksége, s így "dirib-darab" házak épülnek. Ezért házhelyet senki sem kap, hanem vegyenek pénzért.

5 4 Itt ekkoriban 548 SZML Jászjákóhalma, Liber Fundi 1749. jan. 1. 29. 6. sz. 549 SZML Túrkeve, tan. jkv. 1750. máj. 25. 13. 550 SZML Jászfényszaru, tan. jkv. 1750. máj. 6. 190. 551 SZML Jászberény, tan. jkv. 1751. máj. 9. 72—74. 552 BKML Kkf.R. Kiskunfélegyháza, tan. jkv. 1752. febr. 25. 49. 553 Szabó L.—Zsoldos I, 1969. 19. 554 SZML Jászberény, tan. jkv. 1754. márc. 17 173. 123