Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

cióval tüntettek fel, s 1794-től talán már Kocséron is voltak tőkeföldek.

490 Berény lajosi, mizsei pusztáján, valamint benei részén 1810-es években már jelentős redemptus gazdaságok voltak, s sokaknak a kintlakás is megengedtetett.

491 Nem lehetetlen, hogy ugyancsak ide sorolható Árokszállás szentandrási pusztája, mely 1751-ben jórészt kertekre volt kiosztva.

492 Pillanatnyilag a Nagykunságból Kisújszállás biztosan ide sorolható, hol a lakosok a puszták váltságába is külön fizettek. Itt 1761-ben rögzítették, hogy a Turgonyon kiosztott két osztály tekintendő capitalis, azaz tőkeföldnek, míg Csorba és Igarió csak járulékföldnek.

493 Utóbb viszont már e két puszta is tőkeföldnek minősült.

494 A Kiskunságban Kunszentmiklóson az orgoványi és az egyhatod kerekegyházi pusztarészeket már a redempciót követően kiadták a lakosoknak, s még e században kiosztották a szanki porciót is.

495 Itt kerthelyeket említenek 1751-ben, s így bizonnyal már ekkor tőkeföldnek tekinthetők. Kunszentmiklóson az 1772., 1774. és 1784. évi osztályokkal kapcsolatban utóbb azt is megjegyezték, hogy ezek "nem accessoriumnak osztattak".

496 Hasonló lehet a helyzet Félegyháza galambosi, kisszállási és ferencszállási földjeivel, melynek egyes részein 1751ben kiosztott egész kertföldekről — itt birtokokról — esik szó.

497 Bonyolultabb, s további vizsgálatokat igénylő a helyzet a többi helyeken. Halas 175l-re Fejértót, Füzest és fél Bodoglárt — Balotával, Zsanával és Tajóval ellentétben — kiosztotta lakosainak, ám pillanatnyilag úgy tűnik, ez nem jelentett külön váltást.

498 Majsán Ágasegyháza 1751-ben már egészen kertekre volt felosztva, majd a század végén az egész majsai határt "Tanya vagy Szállás birtokokra" felosztottnak mondják. Dorozsma Üllés és Átokháza pusztáinak fele úgyszintén ki volt osztva. Fülöpszállás helyzetet vitatott. Kisbalázsi pusztájának egyik részén 1751-ben szállásokat említenek, s tavaszi vetést, de ez kétséges, hogy külön megváltást jelentene.

499 A pusztaföldek körüli jogi helyzetet a redempció után tovább bonyolították a részleges tőkeföldosztások, illetve a korai résztagosítások, tagosítások is. 489 SZML Jászapáti, "Jászapáti belső határi és Hevesiványpusztai redemptionalis osztálykulcs. 1833 " 490 Antai D., 1977. 42.; SZML Jászapáti, tan. ir. 1804. Capsa 42., Fasc. 27., No. 58. és Fasc. 29., No. 16. 491 SZML Jk. Ker., kgy. ir., 1818. 4. fasc. 1400. sz. 492 SZML Jk. Ker. kgy. ir. 1750/51. В., Capsa II., Fasc. 2., No. 1. 493 Szabó L.—Zsoldos I., 1969. 13. 494 Szabó L.—Zsoldos I., 1969. 24. 495 Bagi G., 1991. 221. 496 BKML Kunszentmiklós, tan. jkv. 1828. aug. 20. 80. 192. sz. 497 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1750/51. В., Capsa II., Fasc. 4., No. II. 498 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1750/51. В., Capsa II., Fasc. 1., No. XIII. 499 SZML Jk. Ker., kgy. ir. 1750/51. В., Capsa II., Fasc. 4. No. I—VI.; Uo. 1798. 8. fasc. 1867. sz.; Tóth J., 1976. 500 Bedekovich szerint a XVIII. század végén teljesen tanyákra volt felosztva az emiitettek mellett még Boldogháza (Berény), Kisszállás (félegyházi rész), a Kerületek közbirtokában lévő Páka, részben volt felosztva Balota (Halas), Ferencszállás (Félegyháza), Kerekegyháza (fülöpszállási és kunszentmiklósi részek), Szentandrás fele (Árokszállás), Tajó (Halas) és Üllés (Dorozsma). Tóth J., 1976. 501 Jászapáti tagosítása 1808-ban, Lacházáé 1823/27-ben, Szabadszállásé 1831-ben történt meg, 114