Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

Berényben 5 forintban határozták meg a honosítás költségét, s ehhez hozzátették, hogy aki földeket is akart váltani, az "in corporatione 20 ftokat fizessen, s ehhez az 5 frt házváltást is" akceptálják. "Ezen taxák oka pedig az: akinek háza vagyon, ámbár földe nintsen, már Lakosnak be vétetett, s így közöttünk szabad- ságban lakik, mely szabadságért mind mi, mind Régi eleink sokat fizettek, s fáradtak. Ezért ahhoz ők is jutalom nélkül nem juthatnak. A kik pedig földet váltanak, azok a Privilegiumokk is usussába bejön ..."

470 Hasonló jellegű intékedéseket hoztak a többi települések is. A XVIII. század végén a Kerületek a honosítási díjat 12 forintban szabták meg. Ezt 1811-ben az inflálódás miatt fel kellett emelni. A deputátusok a 12 forintról 50-re való növelést javasolták,

471 de később Halason 60 forintot is szedtek.

472 A lakosnak való bevételek feltételeinek szigorodása miatt 1814-ben Kiséren az is elterjedt, hogy lakosnak már senkit sem fognak bevenni, sőt az idegeneket katonának adják.

473 A honosítás idővel a polgári átalakulásban lefektetett szabad birtokforgalom egyik fő gátja lett, melynek ésszerűtlenségét a forradalom előtt sokan felismerték, s kárait is érzékelhették. "Nevezetes kérdésül tűnt fel egy tisztviselő árváinak ügye. Ugyan is ezek adóssággal terhelten maradván idegen ember alkudta meg az árvák házát, malmát és szőlejét nagy áron, melyből az adósság kitelhetett, s minden más vagyon megmaradandó az árvák részére, de a a közösség lakosul nem akarván bevenni ezen idegen keresztyént, a szerződésből semmi sem lett. Védve közönsége jogát a küldött, bár mint monda, magánvéleménye ellenkezne közönségéétől, de az egész védelem ezen körben forgott, nem veszi be a tanács a vevőt úgymond lakosnak, mert nem akarja bevenni, a nélkül pedig ingatlant vásárolni tilos." A tanácsi honosítási jogkör e sajátosan nagy szerepe 1848-ig a gyakorlatban olykor még kerületi határozatokkal, sőt országos törvényekkel — a zsidók betelepedését engedélyező 1840. évi XXV. törvénycikk — szemben is erősebbnek bizonyult

415 Döntő változást a polgári forradalom hozott. VIII.2. Birtok, birtoklás A jászkun birtoklás alapja a földváltásban való részvétel volt. A redempciós összeg alapján, annak arányában osztottak a birtokosoknak házhelyeket, szérűskerteket, rendszerint belső határbeli tőkeföldeket, az ennek tartozékaként nyilas 470 SZML Jászberény, tan. jkv. 1754. márc. 17. 173. 471 SZML Jászkisér, körlev. jkv. 1811. 341. 415. sz. 472 BKML Kkh.R. Kiskunhalas, tan. jkv. 1811. ápr. 24. 277. 105. sz. 473 SZML Jászkisér, körlev. jkv. 1814. 99. 88. sz. 474 "Hirnök", 1843. júl. 20. 475 Bagi G., 1991. 31. 111