Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745–1848 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. (1995)

A birtokosok száma időszakunkban több mint háromszorosára nőtt. Láthatóan a kis határú és népességű településen a birtokaprózódás volt a meghatározó. Az 50 forint alatti kategória 53,4-ről 86%-ra nőtt, ugyanakkor viszont a 125 forint feletti birtokosság gyakorlatilag eltűnt. Adataink szerint a legjelentősebb birtokos a forradalom előtt Tóth Sándor volt 155 forintos földdel. Őt Galambos András 128, Józan Imre 107, Galambos Jánosné 106, valamint Bak József 101 forinttal követték. A Tóth és a Galambos családok a redempció idején is a legtehetősebb helyi famíliák közé tartoztak. A felvett statisztikai adatok alapvető problémája, hogy a lejátszódó folyamatokról csak igen sematikus képet adnak, s a hosszabb távon megfigyelhető hatalmas arányú birtokaprózódás és az esetenkénti birtokkoncentráció mellett a rövidtávú folyamatokat nem tükrözik. így elgondolkodtató, hogy Majsán 1772-ben már olyan személy is ismert, aki a 150 forintos legnagyobb összegű redimálás ellenére 722 forintos földdel rendelkezett.

446 Ennek a birtoknak korszakunk végén már nyoma sincs. Karcagon Takács János 1795—1830 között 36 kat. holdas birtokát 68 holdra növelte. Takács Péter szintén ugyanekkora földdel indult 1830 körül, s 1845-ben már 110, 1855-ben pedig mintegy 150 holdas birtoka volt.

447 F. Nagy Gergely madarasi tanácstag igen rövid idő alatt — 1832—1837 között — 200 redempciós forintnyi földjét 302 forintosra növelte.

448 Rendkívül tanulságos adatokkal szolgál ugyanakkor az 1814-es kunszentmiklósi és az 1833-as apáti osztálykönyv, mely családonként, földváltónként tekinti át a birtokállomány alakulását. Ebből ugyanis kitűnik, hogy a birtokforgalom jelentősen befolyásolta a vagyoni polarizációt, s azt nem csupán a földek gyermekek közötti fokozatos osztódásának számlájára kell írnunk. Amíg némely ősök leszármazottai jórészt eladták földjeiket, addig mások vásárlás révén aránytalanul növelték birtokaikat. Egyes birtokgyarapító családokra az előzőekben magunk is utaltunk. így Apátin a Vágók kezén lévő teljes birtokállomány 300-ról 1680 (Iványon 1925) forintosra (több mint hatszorosára!) nőtt, míg a Balajthyak 400-ról 1312 (Iványon 1558), a Mihályiak 400-ról 1061 (Iványon 1154), a Dósak 400-ról 1054 (Iványon 1941) forintosra növelték földjeiket. A tisztviselői adómentesség a fő bírák, főjegyzők, tanácsosok esetében jelentős mértékben segítette a birtokszerzést. Apátin a lázadást kiváltó Ozorótzky jegyzőnek 305 forintos birtokát írták össze 1833-ban, s ezt — 125, 75, valamint négy alkalommal 25 forintos tételekben — mind hivatali pályafutása során vásárolta össze.

449 Ladányon Zana András tanácstag közel öt évtized alatt mintegy 140 holddal növelte birtokát.

450 446 Takács I., 1946. 253. 447 Csányi S., é.n. 53. 448 Kormos L., 1967. 101—102. 449 SZML Jászapáti, "Jászapáti belső Határi és Hevesiványpusztai redempcionalis osztálykulcs. 1833. 450 Dr. Zana Mátyás nyugdíjas törvényszéki bíró szives közlése a birtokában lévő családi dokumentumok alapján. Segítségét ez úton is köszönöm. 106