Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása, 1745–1876 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 51. (1995)

egyes társadalmi rétegek életmódja és öltözködése jól körülhatárolhatóan eltért egymástól. 1823-ban a szabadszállásiak kerületi szabályozást kértek, mert a ,Cselédeknek, különösen a szolgálóknak öltözetekben való luxusa ... tapasztaltatik."

221 A kerületi rendelkezések főként a XVIII. század utolsó harmadában foglalkoztak az öltözködés szabályozásával. Tilos volt a béreseknek rövid inget és széles hátravalót hordani. Aki mégis ilyet viselt, 24 órás elzárás után 24 korbácsot kapott, a tiltott ruhadarabot pedig széthasogatták. Ha sikerült kideríteni, még a varró asszony is 20 korbácsot kapott. Tilos volt sapkában járniuk, mert őket a régi magyar süvegek viselése illette. Béres szolgának csak sarkantyú nélküli csizmát lehetett viselni, de ha mégis nála „sarkantyú találtatik" 24 óra börtönt kap és „sarkantyúja leverettessen". Ha a béres gyolcs inget viselt, ezért büntetése 24 órás elzárás volt csak vízen. Ugyanezek a tilalmak a juhászokra, gulyásokra, de főleg azok bojtárjaira és a csikósokra is vonatkoztak. A csikósok sarkantyúviselését különösen erélyesen tilalmazták.

222 A női szolgálókra vonatkozóan rendszeresen tiltották, hogy a bérükbe tartozó ruhajuttatásba a földbirtokos gazdák asszonyait megillető ruhadarabok kerüljenek. Az évi árszabások visszatérő tiltó záradéka, hogy a „szolgálók selyem vagy teveszőr pruszlikot, annyival inkább arany ezüst paszománttal, vagy fonásokkal ki ékesítve viselni ne bátorkodjanak". Nem kaphattak selyem és török kendőket sem." A túlköltekezést és a pazarlást nemcsak a földnélküliek esetében, hanem a lakosság minden rétegénél tiltották. Ezért tanácsi rendelkezés szabta meg azí is, hogy a kocsmákban és a mészárszékekben mennyi hitel adható. A hitelbe vásárlás rendszeres volt. A mészárszékben felvett hitelt például kimérésre átadott állatokból törlesztették. A kocsmákban az „első gazdának" 3 Ft-ig a „másodiknak" 2 Ft-ig lehetett hitelt adni, az ő esetükben, ha nem fizetettek, a tanács segített az adósságot behajtani. A lakosság többi rétegének azonban a kocsmáros csak saját felelősségére hitelezhetett.

224 A boltokban a tehetősebb gazdának 3 forintig, a többieknek csak 1 forintig lehetett hitelezni. Tiltotta a tanács, hogy boltbeli és kocsmabeli vásárlást termény cseré vei bonyolítsanak le a lakosok. Különösen sokszor visszatérő tilalom volt, hogy gabonát ne cseréljenek boltbeli portékáért."""" A gazdasági irányításban fontos eszköznek bizonyult a tanács árakat és a kereskedelmet felügyelő hatásköre Az árakat egy-egy mesterséghez kapcsolódva, 22! BKML 222 BKML 223 BKML 224 BKML 225 BKML S.zabadszállás tan.jkv. 1823., 3ó.sz. Kh. 1t Prot. С. 5., 41.

p. Prot, С. 23. 348-350.p, Kf. lt. Prot. Pol 3., 106.p. Kf. it. N0. 17. Caps. I Fase. 8. N0. Ю.