Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása, 1745–1876 – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 51. (1995)

szőlalások általa bemutatott vonulata is tükrözi, mennyire különbözött a Jászkun Kerület a nemesi vármegyéktől és szabad királyi városoktól, de még a legközelebbi rokonságot mutató Hajdú Kerülettől is. E különbözőségek és sajátosságok teljesebb bemutatásához, úgy vélem, a közigazgatási szervezet felépítésének és korszakokhoz kötött, előremutató vagy éppen visszahúzó hatásának feltárása elengedhetetlen. Lényegesen bővebb és részletesebb a szakirodalom a városi igazgatás történetéről. A kutatók jelentős része foglalkozott a szabad királyi városokkal és a mezővárosokkal. A kevésbé kidolgozottnak ezek közül a mezővárosi közigazgatás történeti feldolgozása tekinthető, bár a várostörténeti monográfiákban legtöbbször helyet kap e téma is, legalább egy fejezet erejéig. Az 1950-es évektől megjelent városmonográfiák közül példamutató részletességgel tárgyalják a közigazgatás történetét a hajdú városok monográfiái, de jelentek meg tanulmányok Gyöngyös, Győr, Székesfehérvár, Nagykőrös, Debrecen, Esztergom, Szombathely, Nyíregyháza, Békéscsaba, Szeged, stb. közigazgatás-történetéről is . Átfogóan ismerteti a mezővárosok, különösen az egyházi mezővárosok jogi helyzetét Csizmadia Andor.'

7 A Szolnok Megyei Levéltár kiadásában 1989-ben megjelent enciklopédikus összeállítás

18 a megye helységei között, a jelenlegi megyébe tartozó jász és nagykun helységekről is közöl település-, gazdaság- és művelődéstörténeti adatokat. Az igazgatástörténethez azonban alig szolgál új ismeretekkel. Az egy-egy helységre jutó szűkös terjedelmi keretek között e kérdést csak néhány adatszerű közlés erejéig érinti. A történeti irodalomnál bőkezűbb a néprajzi irodalom. A néprajztudomány szempontjai szerint mutatják be az egyes kerületeknek megfelelő tájegységeket: a Jászságot, a Kiskunságot és a Nagykunságot, elsődlegesen azok organikus társadalmát. Emellett a néprajzi kismonográfiák kötetei az organizált struktúrákat is érintik. A Jászságról értékes közigazgatás-történeti vonatkozásokat közöl Szabó László/ aki kutatásainak középpontjába a jász etnikai csoport vizsgálatait helyezte. Bellon Tibor

2

' művében nagy jelentőséget tulajdonít a Nagykunság gazdasági életének szervezeti keretet adó helyi hatalom szabályozó tevékenységének. Örsi Julianna

22 rokonsági és lokális kapcsolatrendszerek vizsgálatán alapuló kutatásai az igazgatástörténet számára is szolgálnak tanulságokkal. Mindezeknek a kutatásoknak és feldolgozásoknak a kiegészítéseként úgy gondolom, a történettudomány és a néprajztudomány számára is hasznosítható az az alapkutatás, melynek eredményeként - F. Tönnies kifejezésével élve - a Jászkun Kerület organizált társadalmát, annak közigazgatási szerkezetét szeretném bemutatni. 16 Kállay, 1989., Komoróczy, 1969., 1971., 1972., 1973., 1975., 1979., Nóvák, 1978., 1987., Kiss, 1971., Rázc, 1959., Bácskai, 1988., Szabó Lajos, 1987., Hársfalvi, 1982., Czakó, Jankovich-Erdmann, 3 991. 17 Csizmadia, 1962. is Botka, 1980., 1989. I—II. 19 Tálasi, 1977. 20 Szabó L., 1981., 1982.a., 1982.b. 2i Bellon, 1974., 1979. 22 Örsi, 1990. 9