T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
Gulyás Éva: Néprajz és iskola
Társaság, a Kisfaludy Társaság és a Néprajzi Múzeum díjait kapták. A nagyszalontai diákok gyűjtéséből válogatás jelent meg a Magyar Népköltési Gyűjtemény utolsó köteteként (Nagyszalontai gyűjtés, szerk. Szendrey Zsigmond, Budapest, 1924.). - Balázs Márton a Székely Nemzeti Múzeum részére népszokásokat gyűjtött diákjaival. - Berze Nagy János társadalomnéprajzi gyűjtést indított Baranyában a tanítóság és a diákok bevonásával. - 1919-ben a Néprajzi Társaság kérte a néprajz iskolai tantárggyá tételét. - Az 1930-as években ez a terv ismét felmerült. Az 1934. évi XI. te. alapján készült tanterv a néprajzot a földrajz keretében vezette be a tanulmányi anyagba. - Tálasi István azt vizsgálta meg, hogy miként érvényesülhet a néprajzi szemlélet és ismeret a középiskolai tantárgyakban (Néprajz és középiskola. A hódmezővásárhelyi ref. Bethlen Gábor Gimnázium 1937-38. évi Értesítője). - 1939 nyarán a Táj- és Népkutató Intézet kiskunhalasi táborában merült fel a középiskolás táj- és népkutatás megszervezésének gondolata. 1941-ben pályázatot hirdettek, 16 középiskolából 131, túlnyomórészt néprajzi pályamunkát küldtek be. A legjelentősebb anyagot a debreceni Ref. Kollégium „Csűry Bálint táj- és népkutató osztálya" küldte be. Ennél alapján készült a Táj- és népkutatás a középiskolában (Budapest, 1942.) című kiadvány, amelyet Végh József állított össze, és írt hozzá kitűnő módszertani tanulmányt. Erdélyben és a Felvidéken is folytak hasonló gyűjtések: - A sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium tanára, Konsza Samu és diákjai Háromszéken magyar népköltészetet gyűjtöttek. Gyűjtésük meg is jelent 1958-ban Marosvásárhelyen. Az 1930-as években д népköltészeti gyűjtésekről a figyelem egyre inkább a társadalomra, a magyar falu vizsgálatára irányult. A különböző társadalmi problémák, a gazdasági válság 418