T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Kriston Vízi József: Játék, munka, gyermekélet. Kresz Mária (1919-1989) emlékezete

szempontok: hogyan nevelődik bele a gyermek a parasztélet rendjébe, hogyan sajátítja el fokozatosan a helyi hagyományos műveltség elemeit és miképpen illeszkedik bele a falu társadalmába. Az anyag a permek fejlődésének időszakai szerint van elrendezve, ezek a korosztályok nagyjából a népi megkülönböztetésnek is megfelelnek: a »kisbuba«, »kisfiú-kisleány« (1 éves kortól iskolás korig), »iskolásgyermek« (12-13 éves korig), »serdülőfiú-növendéklány« (konfirmációig, 16 éves korig) és »legény-nagylány«. Az első fejezet: »A kisbuba és anyja« magába foglalja a születés előtti szokások, a születési, keresztelési, csecsemőápolási szokások leírását. A többi fejezet alcímei mindig azonos szempontok szerint kísérik a gyermek fejlődését az illető korosztályban: a korosztály elhatárolása után a korosztály legjellegzetesebb ismertető jele, a viselet leírása következik, azután a gyermek otthoni életének ismertetése (neveltetése, és különösen részletesen munkaköre), majd a házon kívüli élete, kortársai és a falu közösségében elfoglalt helyzetének leírása kerül sorra (vallás, iskola, a gyermektársadalom szervezete, játék, mondóka és mese, a gyermekek és a fiatalok alkalomhoz kötött szokásai stb.) A »Legény-nagylány« fejezetben a hangsúly főleg a fiatalság szokásainak leírásán van, annál inkább, minthogy a gyermekkor formális végét az ezekben a szokásokban való részvétel jelzi. A tulajdonképpeni anyag tárgyalását megelőzi a »Bevezetés«, amely a falu társadalmi, gazdasági és műveltségi képét vázolja fel; a gyermekkor és az ifjúkor szokásainak népköltési jellegű anyaga (játékok, mondókák, énekek stb.) adattárszerűen a »Függelék«-Ы került."

32 Anyagközlésében két kisebb részt mutat be, mintegy kedvcsinálóként jellemezve: 1. a pásztorfiúk élete régen. Itt a nyárszai magyar s néhány oláh fiúk által 1911-ig szokásban volt, később már csak áhított, irigyelt szabad élet adta munka- és játéklehetőségekről szólt. 2. színes részleteket adott a helyi fiatalság karácsonyi szokásaiból, jelesül a karácsonyi tánc, azaz a bál megszervezésének és lebonyolításának rendjéből.

33 32 Kresz Mária 1944. 143. 784