T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Tóthné Litovkina Anna: A gyerekek közmondásokban való jártassága és a közmondások szerepe az általános iskolai tankönyvekben

A sánta kutya gyorsabban fut a hazug embernél. A hazugság mindig kiderül. (Csík Endre és társai 1986:199) Ki korán kel, aranyat lel. Az talál aranyat, aki korán reggel kel. Akinek dolga van, annak időben kell felkelnie. (Csík Endre és társai 1986:212) Nem helyeslem ilyen formában való anyag reprezentációját, mivel a két jelentés közül csak az egyik fejezi ki metaforiku­sán a közmondás tartalmát, a másik pedig csekély változások­kal adja ugyanazt a szöveget. Hogy a feladat ne legyen ilyen könnyen megoldható, sokkal jobb lett volna, ha mind a két jelentésnek valamilyen metaforikus árnyalata lenne. Harrower (1933) bebizonyította, hogy az emberek képesek következtetni a közmondások metaforikus jelentésére akkor is, ha külön, egy kontextusból kiszakítva jelennek meg. Honeck és társai (1978) azt állították, hogy már 7 éves gyerekek képesek két kép közül azt a képet választani, amely kongruens a közmondás képletes interpretációval. 3 Helyesírási, illetve nyelvtani feladatokban is használják oly­kor a közmondásokat, pl.: Elválasztva írd le az alábbi közmondást! Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. (Csizmazia Sándor és társai 1992:152) Húzd alá a helyesírási hibákat! írd le a közmondást hi­bátlanul! Többet eszel, mint erővel. (Csizmazia Sándor és társai 1992:152) 3 Szándékomban áll végezni egy olyan felmérést, amely során megké­rem a gyerekeket, hogy írják meg, mit jelentenek az általuk helyesen kiegészített közmondások, valamint írjanak és rajzoljanak egy olyan történetet, amelynek a tanulsága e közmondások között szerepeljen. 727

Next

/
Thumbnails
Contents