T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Tóthné Litovkina Anna: A gyerekek közmondásokban való jártassága és a közmondások szerepe az általános iskolai tankönyvekben

közmondások egyik legnevesebb kutatója szerint „A közmondást meghatározni túlságosan nehéz, ezért nem is sokat ígérő vállalkozás (...). Megmagyarázhatatlan minőség érteti meg velünk, hogy az egyik mondat közmondás, a másik pedig nem az". Whiting (1952:331) majd azt írja, hogy „Szerencsére nincs is szükség meghatározásra, hiszen valamennyien tudjuk, mi a közmondas^V^ ~~. A feladattípusokat megvizsgálva, arra a következtetésre jutottam el, hogy a könyvszerzők nem mindig tudják, mit is lehetne kezdeni egy közmondással. Nagyon gyakran a közmondások fel vannak sorolva csupán, általában nagy, dőlt vagy vastag betűvel vannak szedve, hogy a tanuló figyelmét rájuk tereljék. Néha több közmondás szerepel egyszerre. Többnyire tematikus csoportosításban jelennek meg, pl.: ÖSSZETARTÁSBAN AZ ERŐ! Nagy teher is könnyű, ha sokan emelik. Láncon az egyik szem a másikat húzza. Sok láb nyomja addig a földet, amíg útnak nevezik. (T. Aszódi Éva és társai 1984:221) Nemritkán azonban egy kulcsszó alatt találhatók, pl.: „EGYIK KUTYA, MÁSIK EB Közmondások Amelyik kutya ugat, az nem harap. A kutya is akkor vész meg, amikor a legjobb dolga van. A kutya is füvet eszik, ha beteg. Mint nevelik a kutyát, úgy veszik hasznát. " (T. Aszódi Éva és társai 1984:67) Csak két esetben szerepel a közmondás egy mű címeként, pl. Egyszer volt Budán kutyavásár (Horváth Gedeonné és társai 1977:5), amelyből kitudódik, hogyan születik a közmondás. Gyakran egy szöveg (pl. mese, ve>3, elbeszélés) alatt található egy-egy közmondás. L. a fent említett példákat kutyával, amelyek egy kutyáról szóló verset követnek. A Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát egy szöveg alatt található, amely 725