T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Bajári Károlyné: Népi játékok az óvodában

a gyermekek által kezdeményezett népi játékok legtöbbje azonban szabályokhoz kötött. Az alkalmazkodás érzelmi, akarati tulajdonságok és a gondolkodás egyidejű fejlesztését szolgálja. Legkedveltebb gyermekeim körében az énekes népi játék, melynek fejlettebb formája néptáncelemeket is tartalmaz. Gyakori játszásuk során ritmusérzékük, mozgáskultúrájuk, hallásuk és esztétikai érzékük erőteljesen fejlődik. A kapuzós, kígyózós és vonulós játékok térérzékelésüket és matematikai jártasságukat is segíti. Minket azonban mégis az öröm, a vidám hangulat és az együttes élmény inspirál, hogy újra meg újra játszunk. Osztatlan csoportjainkban életszerűbb a hagyományőrzés. A kicsik csak szemlélői a nagyok pedig részesei, szereplői a népi játéknak. A hagyományozódás eredeti létformája a szájhagyomány. Az udvari játék során más gyerekek is bekapcsolódnak csoportunk játékába, így terjed az gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig. A népi játékok kiválasztásánál figyelembe kell venni a következőket: 1. A gyermekek életkora, egyénisége és a gyermekek száma. a) Ha egy kisgyermeket szeretnék megnyugtatni a beszoktatás idején, akkor egy ölbeli játékot választok, pl. egy hőcögtetőt: "Gyí, te kesely, gyí te szürke, Gyí két lovam fussatok! Milyen áldott két csikó ez, Egyik se kér abrakot! ' ' (Csete Balázs: A jászkiséri gyermek élete. Szolnok, 1993) b) A nagyobbak kedvelik a humoros, nehezebb játékokat, s ha többen vannak, már körjátékot is választhatunk: Jeruzsálem városában... A gyerekek körben állnak. Egy a kör közepén adogatja a labdát. Aki megkapja, visszaadja a dobónak. A dal lüktetésére 705