T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Balogh Jánosné Horváth Terézia: Gyermekek saját készítésű ékszerei

húzni." A felnőttek lószőrmunkáiban többfajta technika is előfordult. Fűzögetéssel, szövésszerűen is tudtak gyermekek lószőr gyűrűt mintázni, ami többszáz éves múltú technika a felnőttek körében. Tömörkény István gyermektársai közt is „Volt, aki a fekete lószőrt, fehér lószőrt úgy fonta, hogy a fehér lószőrből betűk alakultak a gyűrűn, azt mondták: Emlékül..." Megformálások II. Természetes anyagú elemekből idegen fűzőszál hozzáadásával készülnek a csüngők, gyöngysorok. a) Az ékszerelemek Néha a méretük is és a fűzőszál bevezetésére alkalmas lyuk is adott: nadálytő, tüdőíű, szarkaláb virágfeje, a „csigatészta" szemei. Máskor csak a lyuk adott, a méret nem. Ezért pár milliméteres darabokra vagdalják a bürökszárat, pár centiméteresekre a lúdtoll szárát és a szalmaszálat. Utóbbiból Indiában többsoros felnőtti ékszer is készült. Ezt utánozhatja az üvegből gyártott „szalmagyöngy"... Sokszor fordított a helyzet: az ékszerelem mérete megfelelő, de a lyukat ki kell alakítani. A legtöbb magon, termésen tűvel elvégezhető ez, a szilvamagot vasszöggel, a levélkinövéseket dróttal lyukasztják át. Csiga, kagyló háza is tűvel átszúrható. A gömbölyded bogyókat, a borsót középtengelyükben szúrják át. Hosszúkás magokat (som, tök) és babszemeket szokás vagy hosszanti tengelyükben vagy keresztben átszúrni, vékonyabb vagy vastagabb metszetben is. Kukoricaszemeket nemcsak derékban, hanem a vékony tövük közelében is szokás átszúrni. Van, amikor sem a forma, sem a lyuk nem adott; a gyermekek alakítják ki mindkettőt. Ez a helyzet, amikor agyagból gyúrnak gömböcskéket és nedvesen át is lyukasztják, majd megszárítás után égetetlenül felfűzik. Mogyoróból, dióból, vad676