T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Nagy Mari-Vidák István: A szőrlabda

a ló szőréből van az ecsetek 10%-a. 5%-ra tehető a mangalica disznó szőrének felhasználása és a maradék 5%-on oszlik meg a kutya, szamár és egyéb állat szőre... A módszer Alapvetően két változata van. Az egy rohammal való elkészítése és a fokozatos, más néven hizlalásos módszer.

26 Hallgassuk meg először az elsőt: „Kivittük magunkkal a rossz szakajtóba összegyűjtött szőrt a libákhoz, mert otthon nem volt időnk rá. Ott összegyúrtuk köpködve. Ha rágondolok a köpködésre, úgy mindjárt van nyál. Vagy két-három óra is eltelt, mire készen lett. Akkor is gyúrtam, amikor hajtottam befelé."

27 A másik módszer: „Kicsivel kezdtük. Naponta újra tettünk hozzá. Úgy köptük meg, mert nem volt vizünk hozzá. Mindig 1-2 órát csombolyítottuk kint a mezőn, míg őriztük a teheneket. Egy hétre már öklömnyi lett, elkészült."

28 Az eddig megismert példák alapján a hizlalásos módszer inkább a lányokhoz, az egyszeri módszer a fiúkhoz kapcsolható. Mindkét példára jellemző a nyál használata. Bár nincs bizonyítékunk rá, mégis ezt gondoljuk ősibbnek és a nyál helyett a víz használatát az újabbnak. A készítésnek van egy kimódoltabb változata is. Ez a szőr fellazításával és csomóinak eltüntetésével kezdődik,

29 ezután jön az alapos áztatás,

30 a vízleöntés, majd ezt követi a forró vízzel való leöntés,

31 s amilyen melegen csak lehet, a gyúrás. Ebbe a gyúró vízbe lágy só kerül egy helyen,

32 máshol hamulúg,

33 megint máshol szappan.

34 A szárítás munkát nem igényel, de eltart egy napig is 26 Saját felosztásunk. 27 Adattár 1. 28 Adattár 5. 29 Adattár 10-11. 30 Adattár 3. 31 Adattár 9. 32 Adattár 11. 659