T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

H. Bathó Edit: Gyermekijesztők a Jászságban

Gyermekvilág a régi magyar falun - Szolnok, 1995. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei - 50. Sorozatszerkesztő': Szabó László-Tálas László - Szerkesztő: T. Bereczki Ibolya H. Bathó Edit Gyermekijesztők a Jászságban A kisgyermekek viselkedését szabályozó tilalmak között jelentős helyet foglalnak el az un. gyermekijesztő lények, amelyekkel a rosszul viselkedő, illetve a tiltott cselekvést végző gyermeket fenyegetik

1 Gyermekijesztőkkel elsőként Kálmány Lajos foglalkozott 1893-ban, az Ethnographiában megjelent tanulmányában.

2 A rémületet keltő, gyermekijesztő alakokat később Hoppal Mihály foglalta össze, s rendszerezte 1969-ben, a Népi kultúra - Népi társadalom című kötetben megjelent, közismert tanulmányában. Hoppal két nagyobb csoportra osztotta a gyermekijesztőket: az első csoportba azokat a reális alakokat sorolta, akiket az eltérő életmódjuk, magatartásuk miatt különböztetnek meg az adott közösség tagjai: zsákos ember, cigány, drótostót, üveges, gyerekszedő, kéményseprő stb. Ezeket összefoglalóan gyerekszedő típusnak nevezi, mivel a hozzájuk fűződő hiedelem szerint elviszik a gyerekeket. Ugyancsak a reális alakok közé sorolja a különböző állattípusokat is, mint a róka, a farkas, a bagoly stb. A gyermekijesztők másik nagy csoportja1 Magyar Néprajz VII, 576. 2 Kálmány Lajos, 1893. 314-322. 621