T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Fazekas Mihály: Karcagi gyermekjátékok

Folklorisztikus vagy szóbeli játékok Fő jellemzőjük, hogy nem (vagy csak ritkán) igényelnek tárgyi eszközöket; ezek helyett a beszéd kerül előtérbe, gyakran párbeszéd, sőt vers formájában, mely utóbbi nemegyszer dallamot is kap. Feloszthatók szobajátékokra, udvari játékokra, kiolvasókra (vagy játékkezdő mondókákra), verses (énekes) játékokra, mely utóbbiak nagy része körjáték, továbbá mesékre. a) Szobajátékok 1. Csirkézés: palatáblára (papírlapra) írt számot kellett kitalálni; ha sikerült, a kitaláló írt számot. Da-ge-li-ro-pu: titkos írásmód, felcserélt betűkkel. „Egy ágon van két madár": ujjakra ragasztott papírszeletkékkel való játék. 4. „Gondoltam egy számot..." logikai fejtörő, szellemes. 5. Hurokfuzés: cérnát fűztek a hüvelykujjra; átrántották. Görcs a törülközőn: görcs karbatett kézzel nem köthető; de a görcsöt a karbatett kéz jelenti. Kockázás: kavicsdarabok feldobása, elkapása. Kérdések: tréfásak: például polcon ülő béka = kenyér stb. Sminkelés: egyik liszttel - a másik korommal kenekedett. 10. „Számláld össze!": vonalak húzása: 1, 2, 3...= 13! 11. Szoborjáték: egy játékoson a többiek „igazítottak". 12. Tollfúvás: tollat, asztalon magam felé fújni úgy lehet, ha az összekulcsolt kart eléje teszem, s arra fúvók rá. 13. Utánzó: „Most jöttem Amerikából, első dolgom ez volt..." (Mutatják; aki először találja ki, kimegy.) 14. Virágnév: párbeszédes; az eltalált „virágnév" megy ki. Változata: angyal, ördög, királyné kertje, virágai vannak benne. 15. Versírás: mindenki egy-egy sort ír, csak rímeljen; a végén roppant érdekes „vers" jön ki belőle. 16. „Vigyázat, vonal! ": 20-25 darab számjegy között kellett vonalakat húzni, hogy a vonal számjegyet és másik vonalat ne érjen. 597