T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Ökrösné Bartha Júlia: Karcagi gyermekközösségek és játékaik

Mit játszunk lányok? Azt játsszuk lányok: Vicket, vackot, vadbarackot Guggoljunk le rája! A másik leggyakrabban hallható toborzó, mely vegyes gyermekcsapatot szólít játékra: Ki játszik ilyet? Majd megmondom milyet? Egymás vállába kapaszkodva addig kiabálják, míg az eltervezett játékhoz szükséges létszám ki nem gyűlt. A csoportos játékoknak mindig tétjük volt! A játékot megelőzően a gyerekek kiosztják egymás között a szerepeket, az igazságos (véletlenszerű) kiválasztást a kiszámolok biztosítják. Nagyanyáink idejéből valók az alábbiak: Egyedem, begyedem, tengertánc, Beteg-e még a finánc, Bizon ' beteg, nem eszik, A temetőben fekszik, Rájutott a vadalma, Meg a király hatalma Inc, pinc, te vagy odakint! Sarkon volt egy bolt Abban minden volt Tenta, penna, papiros, Eredj ki, te kis pi-ros! Egyedem, begyedem, vaspatkó Alatta ül kisjankó, Egyet gondol magába Elszalad a világba! Egyedem, begyedem, Cukota pé, Abel, bábel, dominé, Dominètum, kankalétum, Abel, bábel, fuss! 567