T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Bódi Zsuzsanna: A gyermekek munkára nevelése egy szegkovács közösségben

Gyermekvilág a régi magyar falun - Szolnok, 1995. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei - 50. Sorozatszerkesztő': Szabó László-Tálas László - Szerkesztő: T. Bereczki Ibolya Bódi Zsuzsanna A gyermekek munkára nevelése egy szegkovács közösségben Hazánkban napjainkban szegkovács cigányok csak néhány Pest és Nógrád megyei faluban valamint Újpesten és Győrben élnek. Nyelvjárásukat, az ún. kárpáti cigány dialektust máig megőrizték. Családonként több generáció életútját vizsgálva azt kutattam, hogyan változott a gyermekek munkára nevelése az eredetileg szegkovács közösségekben, az életkörülmények változásának függvényében. A gyermek helyét és szerepét a családban az adott életkörülmények mellett általában meghatározza a család szerkezete, nagysága, a gyermekek neme, kora és helye testvérei sorában. A gyermekek munkára nevelését, munkaerejüknek a család érdekében való felhasználását meghatározó tényezők többoldalú vizsgálata lehetővé teszi a közösségre jellemző, családon belüli munkamegosztási gyakorlat törvényszerűségeinek feltárását is, amit szintén célul tűztem ki vizsgálódásom során. Csobánkán az összeírások tanúsága szerint már a XVIII. században is éltek fémműves cigányok. Jelenlegi, falu végi lakóhelyük telkeit e század elején vásárolták meg. Az 1950-es években 15 nagycsalád háza és műhelye állt a domboldalon kialakult telepen. A 8-13 gyermekes családok megélhetését a 523