T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Ratkó Lujza: A táncba nevelődés a nyírségi gyermek életében

ki vót tűzve szoknyafogónak. Hát oszt ha meg tudta fogni a szoknyát, akkor az kiállott, oszt ű ment a helyére." (Geszteréd, Keserű János) Szintén a táncban való forgást készítette elő a szédikézés. J>J>J>J>IJ>J>JIJ>J>J>J>IJ>J>JII m m r d m m r m m r d m m г Szí di, szí di, szí di- ke, ha el e sek, sem mi se! (Geszteréd, Molnár Miklósné) Saját tengelyük körül sebesen pörögtek a mondóka dallamára, míg el nem szédültek, majd az utolsó szótagra („se") hajlított térdekkel megtorpantak. Ügy is játszották, hogy a nagyobb gyerek... „... a kisebbet forgatta kürül-kürül! Még vót olyan is, hogy az anyuka kiabált, hogy ne szédítsd mán el!" (Geszteréd, Felföldi Jánosné) A lányok seprűvel is szédikéztek. Elsősorban szintén a lányok játéka volt az oda-vissza szökdelés: Két lány elöl keresztezett kézfogással szökdelt a mondóka ritmusára, majd a legutolsó szótagra egymás kezét megrántva hirtelen visszafordulva irányt váltottak. sfmf sfmf sfmf Zabot viszek a malomba, mégaztmoncják J» J> J> J> I J J ! J i II ku ko ri ca rizs ká- sa! - „hirtelen megfordultunk, utána megin mentünk tovább Ugyanevvel a dallal!" (Geszteréd, Jakabóczki Miklósné)

21 A lányok iskolai játéka volt a harangutánzás is: ketten egymással szemben keresztező kézfogással kezet fogtak, és hangosan „bimbamozva" („bimm-bamm, bimm-bamm„) lábukkal a harang mozgását utánozták, azaz váltva hol a bal, hol a jobb 21 Vö. MNT L, I.BAe. (Keresztezett karokkal); Danes, 1982. 103.; Hévizgyörk, 75. 501