T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Örsi Julianna: Korcsoportok Karcag társadalmában

Kántálás óesztendőkor is volt a század elején. Rigmus és ének szövegtöredékek maradtak meg. "Beviszi a gazdáho' Oszt ami jóbort adott Meg rítest adott Ide vele, ha van nyele!" "Ez esztendő haldoklik és arra emlékeztet, Hogy éltessen a nagy Úristen számos esztendőkre Az Úr az élet bölcs mása Örökös megnyugovással Igyunk hát, ide vele Ne kíméld, töltsd telel" iskolás és iskolahagyott gyerekek csoportosan jártak húsvétkor locsolkodni. Ezek jellegzetesen fiúcsoportok, melyek ismerős, rokon és utcabeli lányokat keresnek fel. E csoportok körzete is elsősorban egy városrész. A fiatalok baráti közösségei A gyermekkori játszóközösség néhány tagja között ifjúkorra baráti kapcsolat alakul ki. Megfigyelésünk szerint ifjúkorban kapnak legnagyobb szerepet a baráti kapcsolatok. Egy-egy baráti csoportnak általában négy-öt azonos nemű és korú tagja van. A baráttá fogadásnak nem maradt meg a ritusa. A lányok a század elején még cimborának, az 1930-as évektől barátnőnek, barátnénak nevezték egymást. „Mi hárman voltunk barátnők. Akkor még úgy mondtuk, hogy cimbora" - adta a szó meghatározását egy idős karcagi asszony. A cimbora és a barátnő terminológia között jelentésbeli különbség tehát Karcagon nincs, eltérően a Néprajzi Lexikon „cimboraság" címszavától, amely szerint „A sedülőkorban kialakuló és a legénykorban kiteljesedő, a felnőttkorban felemlegetett pajtási viszony, amely nem annyira mély, mint a baráti kapcsolat.

16 A karcagi levéltári anyag azonban megőrizte számunkra a cimboraság másik jelentését, amely egy kihalt munkatársulási 485