T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Örsi Julianna: Korcsoportok Karcag társadalmában

Minél több krajcárt adnak, annál jobb lesz a mi részünkre. Minél többet, még az se baj, ha 10 fillérest adnak. Szívesen kívánjuk! ' ' Amíg a református gyerekek rigmusként mondták el jókívánságaikat, a katolikus gyerekek az ablak alatt a következőket énekelték: "Óh, szent karácsony estéji Elértük vég óráit... Szentek nyomd agyon! " A nagyobb katolikus fiúk betlehemezni is jártak a második világháborúig. A református városrészeket is felkeresték. A legidősebbek még úgy emlékeztek, hogy „nagy cselédek, öregebb cselédek" (szegényebb felnőttek" is jártak betlehemezni. A betlehemet játszó csoport összetételét pontosan már nem tudják. „Öten, hatan jártak együtt." „Volt négy angyal, pásztorok, az öreg. Volt aki bundában, volt aki szűrben volt." A reformátusok a betlehemes csoportoktói kissé idegenkedtek. „A házunk előtt is bangudályoztak, de nemigen engedtük be űket, mert anyám fiit attúl, hogy a kisgyerekik megijednek tülök." „Míg ínekeltek, a disznólábnak meg a kolbásznak is lába kelt a szabad kímíny alól." E negatív vélemények egyértelműen mutatják, hogy a reformátusok kultúrájának nem volt része a betlehemezés. Az iskolásgyerekek óesztendőkor is akcióközösséget alkottak. Még az 1970-es évek derekán is a nagyocska fiúk mentek kolompolni. (Előfordult közöttük még 15 éves is.) „Kiharangozták az óesztendőt." Egy-egy városrész gyerekei fogtak össze. 30-40 fiú is szaladgált éjfélig csengővel, kolomppal az utcákon. „A fanzugiak csak a Fanzugon, a pernyészugiak csak a Pernyészugon csengőztek, pergőztek, csörgettek, kolompoltak. Közben kiabáltak: ,,Takarodj óesztendő Jöjjík az újesztendő! Apró csínytevések is kapcsoiódtak e szokáshoz. Még az 1960-as években is gyakori volt, hogy „levették a kaput". 484