T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
Kapros Márta: A gyermek családon belüli nevelésének változása a nógrádi falvakban
nem építik az új házat. A tervezett, általában két gyermek javarészt ezalatt születik. A férfiak zömében ingáznak, immár nemcsak a csecsemő gondozása, de a kisgyermekkel kapcsolatos mindennemű gond, teendő az anya, illetve az asszonyok feladata. 24 S noha ez az átmenetileg együtt lakó, többgenerációs család alapvetően más, mint a néprajzi értelemben vett patriarchális nagycsalád, az anyagi függőség garantálja a nagyszülők beleszólási jogát. Továbbá a hasonló formai keretek előhívhatnak hagyományos mintákat is. Például a gyeden, gyesen lévő fiatalasszonytól ma is inkább azt várják el, hogy - az immár új keretek közötti - családi gazdaságban mezőgazdasági munkát végezzen. A nagy(déd)anya pedig „elvan a gyerekkel" a fózés, háztartás ellátása mellett. 25 S nemcsak arról van szó, hogy ő a saját csecsemő- és gyermekgondozási tapasztalatai szerint jár el, illetve hogy krízishelyzetben a család, szomszédság idősebb asszonyai ma is készen állnak olyan tanácsokkal, amelyek méltán tartanak számot a néphitkutató érdeklődésére. Hanem ez az alaphelyzet gátat szab az anyának, ha történetesen rendelkezik másfajta elképzelésekkel, ismeretekkel. 26 Nem tartom magam illetékesnek a pszichológusok, orvosok azon vitájában, hogy a csecsemőgondozás régi gyakorlatából mit érdemes átörökíteni, mit nem. Tény az, hogy a csecsemő gondozása, kisgyermek nevelése terén a nagyszülőkkel együtt lakó nógrádi falusi családokban a régi és új gyakran szervetlenül, esetlegesen keveredik. Az óvoda szerepe kevésbé jelentős, sokan még ma is csak a kötelező egy évet veszik igénybe. S ha az anya a gyes(ek) után visszamegy dolgozni, nem ritkán maga is ingázik, a gyermek továbbra is többet van együtt nagyanyjával, dédanyjával. Ez formailag egybeesik azon hagyományos gyakorlattal, hogy főleg a nagycsaládokban a gyermek kötődése hangsúlyosabb a nagyszülő generációjához. 27 Ami lecsapódik ma is a nevelés24 Lásd még Zsigmond G., 1978. 165-166.; Jávor K., 1978. 332. 25 Hasonlót tapasztalt, de külön lakó családok gyakorlatában Zsigmond G., 1978. 167.; Kovács E., 1978. 190. 26 Az ebből fakadó feszültségre felfigyelt Zsigmond G, 1978. 168-169. 27 Vö. Szabó L., 1989. 369.; Zsigmond G, 1978. 169. 470