T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Kapros Márta: A gyermek családon belüli nevelésének változása a nógrádi falvakban

Gyermekvilág a régi magyar falun - Szolnok, 1995. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei - 50. Sorozatszerkesztő: Szabó László-Tálas László - Szerkesztő': T. Bereczki Ibolya Kapros Márta A gyermek családon belüli nevelésének változása a nógrádi falvakban Közismert, hogy a hagyományos paraszti társadalom viszonylatában a belenevelődés fogalomkörével dolgozunk.

1 E differenciálatlan, természetes nevelési folyamat csak sokoldalú, komplex közelítéssel tárható fel - amit konferenciánk sokszínűsége is jól szemléltet. Magam a család, mint a belenevelődés, utóbb már a köznapi értelemben vett nevelő tevékenység egyik szférája, oldaláról nézve kívánok néhány kérdést megvilágítani a csecsemő és kisgyermek korosztályok vonatkozásában.

2 Mondandóm első feléhez adatközlőim emléke szolgál alapul, a hetvenes évektől kezdődő időszak megközelítésében a részt vevő megfigyelés módszerével is élhettem.

3 1 Belenevelődés címszó (Németh Imre), Magyar Néprajzi Lexikon I. Bp., 1977. 243-244. 2 Felső korhatárként a 10-12 évet tekintem. Az ide sorolandó gyermekek hagyományos megnevezése vidékünkön kevésbé árnyalt, illetve kategorikus. Kicsi a csecsemő, de mondják gyerécskénék is. A nagyobbat - az előzők mellett - inkább gyerek (kisgyerek) és lyünkuként emlegetik; adott összefüggésben használják a nUgyobbka, illetve iskolás megnevezést korcsoportonként. Lásd még Szabó L., 1989. 382 3 Munkámhoz számos vizsgálati szempontot merítettem a kérdéskör gazdag szakirodalmából. A teljesség igénye nélkül itt mindössze 459