T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Knézy Judit: Paraszt-, pásztor-, cselédgyermekek munkára való nevelése

- írták a Somogy megyei Bürüs, Várad és Magyarújfalu jobbágyai majd hozzátették: „ltjaink elidegenedvén ezen terhes robotolástól naponkint széledeznek, hol találnak helyet, elhagyván atyjukat, anyjukat, felnevelő hazájukat..."

11 A határperekben gyakran megszólaltatnak ilyen egykor hazulról elengedett vagy elszökött, más községben munkába állt fiatalt.

12 A szolgarendek évi fizetéséről szóló rendelkezések pontosan rögzítették a fiatalkorúak bérét. Pl. 1781-ben Somogy megyében: „...öregbéres 16 ft, kisbéres, aki kaszálni tud (12-15 éves) 14 ft, ostoros gyerek 9 ft..."

13 Az anyakönyvekben sajnos a születési bejegyzések szólnak gyakran a megesett fiatalkorú szolgálólányokról. A legtöbbet az állatok terelésére befogott fiúgyermekekről tudunk ebből az időből. Ezek egy része jobbágycsalád gyermeke, aki a saját állataikat legelteti és később telkes, féltelkes stb. jobbágyként, illetve jobbágycsalád tagjaként bukkan fel. Más részük - foként a pásztorok gyermeke - később is pásztor maradt és vetődött helységről helységre. A határperekben megszólaltatott tanúk általában elmondják, hogy apjuk, vagy ki mellett kezdték a pásztorkodást, s rendszerint azt is, hogy nemcsak az állatokkal kapcsolatos tudnivalókra oktatták őket, hanem a határ ismeretére, a határhalmok és más határjelek tiszteletben tartására, ápolására is. Sokszor az oktatás a kár bekövetkezte után verés formájában történt meg a gazda vagy a szomszéd falubeliek részéről.

14 Lánygyermeket is oktattak a szülei a határok ismeretére, csak őket ritkábban idézték meg tanúnak. A pásztorok bérét többnyire úgy határozták meg, hogy abból bojtárt, bojtárokat tarthasson.

15 Ha nem is saját gyermeke volt, 11 Kanyar József 1967. 110-111. 12 L. még Tóth Péter 1987. 13 Kanyar József 1967. 127. Somogy Megyei Levéltár. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1781. I. k. 106. p. „szolgarendek limitatiója". 14 Takács Lajos 1987. 110-147. 15 Kinnháló falka (ridegtartás) idején a bojtár járt be hetente élelemért, tiszta ruháért a községi pásztor feleségéhez, mint erre példát egy XVIII. századi perben is olvashatunk (MOL Szécsényi es. lt. P 623. 447