T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Janek Éva: Magyarországi múzeumok népi játékai

lásra kerülő anyagok sora. Ugy a homok, sár, papír stb.-tői eljut a keményfa, vas megmunkálásához is az évek során. Formájukat tekintve pedig a kisebb gyermekek munkái kevesebb ügyességről és több fantáziáról tanúskodnak. Folyamatos út visz addig, míg eljutnak a remekbeszabott reális kis alkotásig, melyek minden esetben tükrözik a környezetben észlelteket: a hagyományos munkaeszközöket, a helyi viseletet, a szokásanyag tárgyait, a szórakozás kellékeit, a földrajzi adottságokat, A gyermek életében a játék a szórakozás mellett fontos funkciót tölt be. Játékosan beletanul az életbe. A népi játékszereket a hagyományos elemekből és formák között vagy maguk a gyermekek készítik, vagy részükre elkészítik nagyobb testvéreik, szüleik, ismerősök, esetlegesen helyi specialista készíti eladásra. A földrajzi környezetet és társadalmi-gazdasági fejlődést is érzékeltetik a gyermekjátékszerek. így a szombathelyi múzeumban talált számtalan kis ekemodell igazolja a helyi fejlett földművelést. Cséplőgépet az Alföld déli részén alkalmaztak először és ez játékként a Móra Ferenc Múzeum korai gyűjtésében található. Sehol máshol az országban nem találtam eséplőgépmodellt. A földrajzi környezetet is tükrözheti a játékszeranyag bizonyos mértékig, mert pl. kis csónakot, evezőt csak a szegedi, szolnoki és a győri múzeumok játékgyűjteményében találtam. A paraszti társadalom gyermekjátékai a paraszti kultúrát reprezentálják, így elevenedtek meg a környezetben található eszközök kicsinyített modelljei. A lányoknál a konyhában használatos főzőedények, bútorok, a babázás kellékei és díszei stb. a fiúknál a földművelésnél, állattartásnál, halászatnál és a ház körül használatos szerszámok, eszközök stb. „A parasztgyermeket alig nevelik, s alig tanítják, belenő környezete műveltségébe, utánzás, gyakorlat és tapasztalat révén tanul. A falu műveltségi elemei hagyományozódnak ily módon és a munkába, a falu társadalmába ösztönösen beletanul. A gyermek családjával szüleitől, nagyszüleitől, nagyobb testvéreitől, szomszédoktól, vagy társaitól veszi át a közös örökséget, többnyire hagy omány szerűen. " 86