T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
Györgyi Erzsébet: Gyermekvilág a fotográfus és a néprajzkutató szemével – Bolykiné Fogarasi Klára fotókiállítása elé
Maga az, hogy ez a generáció, amelyet ősz hajjal, élete alkonyán ismerünk meg, is volt gyerek - teljes képtelenségnek tűnik. Ők tanítottak bennünket az életben való helyes viselkedésre, neveltek, dorgáltak, kérték számon rajtunk a normák betartását, - s furcsa megilletődöttség fog el, amikor így látjuk őket gyermeki gyengeségükben, kiszolgáltatottságukban, esendőségükben, amikor még csak az első lépéseket tették meg az Élet hegye felé - amelynek tetejéről már javában leereszkedtek akkor, amikor a mi életünkben oly fontos szerepet töltöttek be. Féltő gonddal, sőt döbbenten néz a ma embere e régvolt kisgyerekekre, az ő számukra megadatott élethelyzetekben, és akaratlanul is beindul az összehasonlítás. Ma a legtöbb gyermek nem dolgozik, törvény szabja meg, mikor kezdhet dolgozni - serdülő kora után - és a családban végzett munka is kevés kivétellel - ehhez alkalmazkodik már. Elkülönül a gyermek, idejét játszótéren, óvodában, iskolában tölti, a gyerekszobában egyedül játszik, hiszen sokszor testvére sincs, szülője is csak egy, akivel együtt is lakik. Nincsenek már együtt játszó gyermekcsapatok, ahol a kisebbek a nagyobbakat utánozhatnák. A nagyszülők távol lehetnek, sokszor vidéken, nem készíthetnék tehát a hagyományos, percek alatt kész, egyszerű játékszereket, amelyeket aztán a gyermek maga magának is elkészítsen megfigyelés után. A szülők élete a lakástól távol folyik, a „dolgozó "-ban. A gyermek nem mehet velük, nem láthatja, mitől fáradnak el szülei estére, nem hogy megértse munkájuk lényegét, sőt utánozni vágyjon azt - hiszen meg sem figyelheti. Van viszont a gyereknek néhány könyve, tévé és videó áll rendelkezésre, megannyi történettel, amelynek semmi köze a gyermek környezetéhez, életéhez. Van sok játékszere, amelyek nagy részével nem is játszik, csak telt rá, hogy megvegyék. Nem folytatom az összehasonlítást. Az idő kerekét visszaforgatni nem lehet, de egyébként is: ki cipelné magával gyerekét mezei munkára, ki vállalná azt az életet a mai falusi emeletes házak lakói közül, akiknek életmódja épp e paraszti múlt tagadása? Mégis, e tagadók számára is mutatjuk be ezt a kiállítást. Talán megérzik belőle, hogy mit jelentett az „emberi tényező", egy anyagilag gyengébben ellátott korban. 82
