T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Fogarasi Klára: Gyermekélet a század első évtizedeinek néprajzi fényképein

ban egyetlen mozzanat léte vagy hiánya - miközben az összes többi mást jelez - nem befolyásolhat bennünket. (Soha nem feledkezhetünk meg ugyanis arról, hogy a fotó a pillanat műfaja is - az esetlegesség szerepe jóval nagyobb, mint más műfajban.) Ugyanakkor a fényképezőgép előtti magatartás alakulásában is létezik egyfajta történetiség: a fényképezéshez való viszony nem csupán az idegennel (nem falubelivel) szembeni magatartásukat, hanem saját kultúrájukhoz való személyes viszonyukat is híven tükrözi. A hagyományos paraszti társadalomban a központi életszervező tevékenység a munka. Minden ennek rendelődik alá így a kisbabáról való gondoskodás is. Jól látható ez a felvételeken.

11 Az egészen kicsi gyermek hordozható, könnyen fölállítható lepedőbölcsőben alszik, míg édesanyja a ház körüli munkákat végzi, vagy elkészül a mezőn a kapálással.

12 A másik képen a frissen mosott ruhák már száradnak, az anya a famozsárban éppen sót tör, lábával a bölcsőt ringatja, beszédével, mosolyával pedig a nagyobb gyermeket biztatja, aki a kicsire vigyáz.

13 Amikor már nagyobbak, s elindulnak az aktivitás, önállósodás útján, első tevékenységük a játék. Valamilyen módon ez is mindig kapcsolódik a felnőttek „komoly" világához: ügyes kezű, ezermester szüléik kiskocsit, hintalovat faragtak nekik, mányos paraszti magatartásbeli elvárások érvényesültek ... a hivatalos, nyilvános helyen való megjelenéstől idegen volt bármiféle érzelem kifejezése az arccal. A zárt testtartáshoz zárt arckifejezés társult." (Kunt E.: A fénykép a parasztság életében - NKNT, 1987. 250.) IIA kiállítás második nagy egysége a gyermekélet természetes biológiai menetét követi: kisgyermekkor, járni tanulás, önállósodás: egyéni és csoportos játék, ház körüli munkák, lányok anyjuk, fiúk apjuk melletti munkavégzése; a családi nagy közös munkákban való részvétel; önálló feladatok, megbízások, önálló pénzkereset; iskola. A kiállítás harmadik nagy egysége az „ünnepek tanulása". 12 Román függőbölcső - Nagyrebra (Beszterce-Naszód m), fotó: Gunda Béla, 1946. (F 292.861) 13 Sótörö román asszony - Csiszér (Szilágy m), fotó: Gönyei Sándor, é. n. (F 90.583) 67