T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Fogarasi Klára: Gyermekélet a század első évtizedeinek néprajzi fényképein

ugyanaz. A „szem nyelve" ugyanúgy önálló, sajátos nyelv, amely szavakkal csak körülírható, de verbálisan le nem fordítható. Nehezíti a helyzetet a kultúrák különbözősége. A fotótörténeti, fotóelméleti szakirodalomban pl. jó néhányszor találkozhatunk azzal a véleménnyel, hogy a műtermi paraszti fényképekre leginkább a sematizmus jellemző. Eszerint a beállított családi képek, elsőáldozók fotói szinte ősszecserélhetők: Telkibányán ugyanolyanok, mint Sátoraljaújhelyen és Nagykanizsán.

4 A nem néprajzos számára ugyanis semmit nem mondanak az öltözet kiegészítői, a háttér stb. eltérései - ők csak a kamera távolságának, a gesztusoknak a hasonlóságát látják, s ez - mint képi közhely - számukra érdektelen. Lényeges tehát a mindenkori fénykép társadalmi meghatározottsága. Ez kiindulópontul kell hogy szolgáljon a kutató számára a képelemzés során, mert a „fényképezéshez felvett póz jelentését csak abban a szimbolikus rendszerben érthetjük meg, amelybe illeszkedik..."

5 A korai fotográfiák kutatója sajnos nélkülözi az egyes fényképeket kísérő írásos kiegészítéseket, magyarázatokat, amelyek segítenék abban, hogy a társadalmi és kulturális összefüggésrendszerbe pontosan illessze be ezeket a dokumentumokat. A képekkel történő „leírás" adatainak elemzése és a szaktudomány szóbeli tudásanyaga természetesen csak együttesen és egymást kiegészítve segíthetik múltunk teljesebb és hitelesebb megismerését. A kiegészítő adatok hiánya azonban nem gátolhatja meg, hogy a hatalmas mennyiségű képanyag kínálta megfigyeléseket, elemzéseket elvégezzük. Egyre sürgetőbben szükség van erre, mert a képek felhasználása egyre gyakoribb ugyanakkor sok esetben problematikus.

6 4 S. Nagy Katalin: Fotókultúránk helyzete (a Magyar Fotóművészek Szövetsége által kezdeményezett vizsgálatsorozat interjúi). In.: Motvai Attila: Fotográfia és kultúra. 144-145. 5 Bourdieu: A fénykép társadalmi definíciója. In.: A sokarcú kép. 230. 6 A publikációkban a tudományos pontosság megköveteli, hogy a fénykép szerzőjének neve s a készítés helye, ideje mindenkor a felvétel mellett álljon - ezek közül bármely adat hiányában a felvétel 64