T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)
István Lajos: Hagyományos népi gyermekcsemegék Korondon
63. Füge: A háború után még néha-néha az üzletekben kapható volt. A gyermekek nagyon kedvelték. A felnőttek a fügéből, cukor és élesztő hozzáadásával bort is készítettek. 64. Fahéj: Az 1930-as években az iskolás gyermekek az iskolával szemben lévő Szálasy Ferenc üzletéből a szünetben fahéjat vásárolgattak, és azt jóízűen rágcsálták. Az üzletben ma is kapható, de a mai gyermekeknek nem csemege. 65. Cukorkák: Mindenfajta cukorka a régi idők gyermekeinek csemege volt, de az maradt a mai gyermekeknek is. Ha nagyritkán keményítő cukorhoz jutottak, amit „pityókacukor" néven emlegetnek ma is, nagy örömöt jelentett, és jelent ma is mindenik gyermeknek. 66. Nápolyszelet: A nápolyszeletet már az 1930-as években az üzletekben árulták. A gyermekek szerették is, de mivel az akkori gyermekek csak nagyritkán kaptak az ilyesmire pénzt a szüleiktől, így ritkán is vásárolták. A mai gyermekek is szeretik. 67. Citromsó: Ezelőtt még negyven-ötven évvel, egyes gyermekek egy-egy lejre a boltból citromsót vásároltak. Nagyon sokszor közösen is vásároltak, és maguk között szétosztották és nyalogatták. A mai gyermekek már ezt nem gyakorolják. 68. Sárgacukor: Egészen, az 1940-es évekig a jéghez hasonló cukrot árultak, hol fehér, hol sárga színben volt forgalomban. Sárgacukornak nevezték. A gyermekek nagyon szerették, köhögés elleni gyógyhatású cukor néven emlegették. Népszerű volt a felnőttek körében is. X. Sokadalomban vásárolt csemegék 69. Törőkméz: a sokadalomban (kirakodóvásár) árulták a „tőrökméz"-nek nevezett, puliszkához hasonló, sárga ragadós édes anyagot. A sokadalomban az elaijó egész nap kiabálta: „Gyertek, gyermekek, itt a törökméz, nyaljatok, ha elfogy, 332
