T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

István Lajos: Hagyományos népi gyermekcsemegék Korondon

kujza levélből fótt teát és a kukujzából fózött lekvárt a népi gyógyászatban hasmenés ellen használják. 51. Egres: Korondon nagyon kevesen termesztenek egrest, így a gyermekek régebb is szerették, és most is szeretik, ha valahol hozzájuthatnak, már éretlenül kezdik fogyasztani. Az egresnek vadon élő fajtája is volt - a mi gyermekkorunkban - a Korond feletti „Firtos" hegy erdejében és a fenyúkuti részhez közel álló kecseti területen lévő „Egrespatak" környékén. Akadtak olyan gyermekek is, akik ezen területekre eljártak „egresészni". 52. Ribizli: Korondon az 1950-es éveknek a végéig, csak a piros ribizli volt ismeretes. Valamivel sűrűbben fordult elő a termesztése, mint az egresnek. Éppen ezért is úgy epekedtek, és ma is epekednek a gyermekek, mint az egresért. Ha szerit tehették, már a zöld fürtöket kezdték szemelgetni, amiért a felnőttek korholták. A fekete ribizli termesztése boráért az 1950-es évek után egészen az 1970-es évek végéig a községben nagy teret hódított. A gyermekek csak a jó érett szemeket fogyasztották. Az utóbbi időben rájöttek, hogy a bora kevés mennyiségben fogyasztható, a vérnyomást emelő hatása miatt, az íze is fanyar, ha nem tesznek bele megfelelő mennyiségű cukrot. Korondon majdnem mindenki kiirtotta a fekete ribizli cserjéket. így a gyermekeknek kevés ideig volt ismerete, mint fanyar ízű csemege. VI. Rovaroktól, madaraktól eredő csemegék 53. Dungóméz: A nyári kaszálások alkalmával, a kaszások gyakran bukkannak „dongófészekre". Ha gyermekek vannak a közelben, azokat örvendeztetik meg a talált csemegével. Ha nincsenek gyermekek, akkor a kaszások maguk is szívesen felnyalják, a lépből a tenyerükbe csorgatott édes dungómézet. Amelyik gyermek a mezőn ilyen mézet kap, az este odahaza 329