T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

István Lajos: Hagyományos népi gyermekcsemegék Korondon

A szilvából pálinkát főznek, az aszalt szilva már többé nem népi eledel és elfelejtett gyermekcsemege. 30. Kotyó: szilvaízfózéskor, a szilvaízfózőüstbe tett szilva már átmelegedett, de még híg állapotban van, „kotyó" a ne­ve. A gyermekek a kotyőt mindig kedvelték. Napjainkban is szilvaízfózéskor - ahol főznek - a gyermekek kedvenc cse­megéje. 31. Bagolytüdő: Ősszel a hullomás almát meghámozták, szeletekre vagdaltak, cérnába füzérbe felfűzték, és így a ház eleibe, tornácra vagy ruhaszárítódrótra, kiaggatva a napon szá­rították, aszalták. Télen hússal vagy hús nélkül is, levest főztek belőle. Az ilyen felfűzött, napon szárított-aszalt almát „bagoj­tüdő"-nek nevezték. A gyermekek kedvelték mint csemegét. 32. Dió: A diót mindig nagyon szerették a gyermekek, nap­jainkban is szeretik. Ahogy a dió odafejlődött, hogy a bele már kezd keményedni, a gyermekek elkezdik a diófákat dézs­málgatni. Az éretlen diót „tejesdió" néven emlegetik. Igen ínyenc csemegének tartják. Azonban az éretlen dió árulkodó is. Mert a gyermekek kezét a zöld dió héjában lévő csersav barnára festi, így igen könnyen fel lehet ismerni a dézsmál­gatókat. A diótermést dézsmálgató gyermekeket üldözik a fel­nőttek. Ősszel a dió beérése idején a gyermekek a diófák alját naponta többször is meglátogatják, s a lehullott leveleket meg­mozgatják, s ha lehullott diót találnak, igencsak örülnek. A talált diókat zsebre rakják, és a diófától távolabb eső biztonsá­gos helyen törik és fogyasztják el jóízűen a finom dióbelet, mely napjainkban is igen kedvelt és finom gyermekcsemege. Karácsonykor fehér és sárgabronzzal festett diókat is aggat­nak fel a karácsonyfára a gyermekek nem kis örömére. 33. Fáieper: Fehér, rózsaszín, fekete a faepret termőfa (Mo­nus). Nemcsak Korondon, hanem a Székelyföldön általában mindenhol, az eperfákat a gazdasági udvarra ültetik és ültették, hogy nyári időben a lehulló termése a majorságnak (a barom­finak) eledelül szolgáljon. A mi községünkben a fáieper termé­se a már említett színekben fordul elő. A gyermekek egyfor­323

Next

/
Thumbnails
Contents