T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Szabó László: A gyermek és a természeti környezet

A gyűjtésem idején, 1978-ban a 12 éves fiú egyedül tudott ár ellen evezni, manőverezni a ladikkal, ő volt a legjobb horgász, ismerte a jó halászóhelyeket, a csalik és horgok kivetésének módját, a halfajták járását. A környékbeli gyermekek között kivételes tudásával megkülönböztetett helyzetet élvezett, vezető egyéniséggé formálódott, s tőle tanultak a többiek is. Legtöbbször olyanokat is, amiket szüleik nem tudtak. A tiszaroffi révész fia, csakúgy mint az apja bőséges és kimerítő tájékoztatót adott arról, hogy télen mikor milyen a jég állapota, állaga, mi az egyes elkülöníthető állapotok elnevezése. Azaz: mikor kezd aludni, pillédzni, erősödni, hízni, beállni, torlódni, acélosodni, majd fogyni, vékonyodni, meghókkadni a víz, illetve jég. Ugyanígy a vízen való átkelésről, a széljárásról is apjáéval egyenrangú ismeretei voltak. Tiszavárkonyban pedig egy kilencéves gyermek magyarázta el hiánytalanul azt, hogyan kell megközelíteni ladikkal az uszadékfát, hol kell várni, hogyan kell szeget verni bele, dróton a ladikhoz kötni és vontatni a hullámtérre, fához kikötni, megjelölni, hogy kié, s majd a víz apadtával elszállítani. Ó maga apjával vontatta kertjük végébe a farönköket, s kötötték ki együtt a hullámtérre járó kerítésük cölöpjeihez. A gyermeket azonban nem a tudásvágy, hanem a játék és az ismeretlen vonzza, amelytől fél is (persze ebben tudásvágy is van). Ezért a kiemelkedő tudásúaknak biztonságot nyújtó tekintélye is van. A játék ugyanakkor igen alkalmas arra, hogy megismerkedjenek a gyermekek a természettel, a növények lelőhelyével, tulajdonságaival, felhasználhatóságukkal, nevükkel, s először játékaikban, később a mindennapi gyakorlatban ezeket fel is használják. A vízparti gyermekjátékok végtelen sora alakult ki, s ezekben szerepet kapnak a vízparti, ártéri növények is. E gyermekjátékok, gyermeki foglalatosságok bő változatai alakultak ki, s szinte községenként eltérő nevei mai eleven életére, egyben a gyermeki közösségek zártságára is utalnak, hiszen szinte csoportnyelvi jelleget öltenek az elnevezések. 4. A legkisebb gyermeket is vonzza ц víz. Nincs olyan gyermek, akit egy útjába eső tenyérnyi/ pocsolya ne sarkallna 289