T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Korkes Zsuzsa: A gyermek és a közösség

Gyermekvilág a régi magyar falun - Szolnok, 1995. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei - 50. Sorozatszerkesztő: Szabó László-Tálas László - Szerkesztő: T. Bereczki Ibolya Korkes Zsuzsa A gyermek és a közösség Dolgozatomban a gyermek és a közösség, illetve a közösség és a gyermek kapcsolatáról szólok. Hangsúlyozni szeretném, hogy a dolgozatomban megfogalmazottak kizárólag a Galga mentére vonatkoznak és a felhozott példák is onnan származnak. A születéstől a felnőtté válásig terjedő időszak alatt a gyermek és az ifjú hol észrevétlenül, hol tudatos tanítás eredményeként ismerkedett meg a szokásokkal, hagyományokkal, erkölcsökkel, viselettel, belenevelődött a munkába, hogy végül a család, a tágabb közösség egyenrangú tagjává váljon. Ezen hosszan tartó folyamatot azonban három nagyobb idő- és korhatárhoz köthetjük, mely lényeges változást hozott a gyermek, illetve a serdülő életében. Az első nagy korszak a születéstől 6-7 éves korig tartott, tehát amíg a gyermek iskolába került. Már az újszülöttel és kisgyerekkel elkezdtek foglalkozni. Különböző altatókat, tapsoltató, ujjkiolvasó, álltató, jártató stb. mondókákat mondtak nekik. A már bçszélni és járni tudó kisgyermek fokozatosan ismerte meg szűkebb, majd tágabb környezetét. A nemek fokozatos elkülönülése először a játékok különbözőségében nyilvánult meg. A lányok rongy-, illetve csutkababával játszottak, azokat felöltöztették, dajkálták, sárból házat 269