T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Rékai Miklós: Chaszid zsidó és magyar gyermekek kapcsolatai Kárpátalján

éppúgy, mint a velük kapcsolatos ünnepek szempontjából (Schultz, 1987). Az alábbiakban azonban nem ezt a logikát követem, hanem általánosabban, a zsidó jog adta keretek között próbálom meg helyzetüket értelmezni, hiszen a témánkba vágó adatok részben a hétköznapi életre vonatkoznak. Alapvető már az újszülött státuszának megítélése is a zsidó vallási tradícióban. A gyermekáldás a Tóra nyomán (lMóz. 33,5.) Isten ajándéka, és részben emiatt mind a fiú, mind pedig a leány gyermekeket különleges tisztelet övezi: nem tudható ugyanis, melyikükből lesz a Messiás, vagy annak anyja. Ezen kívül az elsőszülöttség szimbolikus jelentősége miatt az egyegy családban elsőként világrajött fiúgyermekek kiváltása a nép elsőszülöttjeinek minősített kohanitáktól tórái parancs (2Móz. 13,2, Lebovits, [1928] 74.). A hagyományos zsidó felfogásban a gyermek szerepe a családi életben számos vallási előírás tárgya - a zsidó törvénykönyvek általában külön fejezetet szentelnek a témának (Ganzfried, 1988. 3. 917-926., 1048-1050., Friedmann, 1988. 122-123., Lebovits, [1928] 60-63., 106109.) -, ugyanakkor bizonyos életkor elérését megelőzően a gyermek „ex lex" állapotú, pontosabban a vallási szabályrendszer követéséért az apa vagy a nevelő felelős. Erre utal a törvény követésére már kötelezett, tizenhároméves kort elért fiúk avatásakor az apa által mondott ima: „... áldott légy, aki felmentettél ennek - már ti. a fiúnak - büntetése alól", aki tehát ekkortól szabadul fel az apja bűne utáni szenvedéstől, és viszont (Lebovits [1928] 39.). Éppen ez utóbbi ünneppel kapcsolatban érdemes rámutatni arra is, hogy kialakulásában szerepet játszhatott a gyermekkornak a középkor végén tapasztalható általános felértékelődése is, ahogy arra Löw Lipót - már jó száz évvel Aries előtt - rámutatott (Löw, 1875.) Itt megfigyelhető a kulturális érintkezések gyermekkorra vonatkozó típusa, hiszen az általános európai korszellem inspirálta az ünnep jelenlegi formájának kialakulását, amely a XVI. századra következett be (Schultz, 1987. 123.). Természetesen az életkor előrehaladtával fokozatosan minden gyermek a közösségi hagyomány hordozójává válik, hiszen a vallási szabályok mind teljesebb követésének előmozdítása a 262