T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Fügedi Márta: A gyermek a matyó társadalomban

sajátját becsülje, óvja meg, ne hazudjon, mindig igazat mondjon, a valláserkölcs normáinak megfelelően viselkedjen és éljen - ezek voltak a legfőbb elvárások. "Szeresd a gyereket, de úgy, hogy ne tudja. A csók hideg ruha" - ezt vallották a nevelésről a matyók. Mindez a kényeztetés, a dédelgető, megengedő nevelés naszontalanságát fogalmazza meg. „Míg fiatal a vessző, addig lehet hajlítani, mert utána már törik." A kisgyermek életében szinte egyszerre jelent meg a munka és a játék, a kettő sokszor szinte nem is vált el egymástól. Már a 2-3 éves kisgyerek is kapott apró megbízatásokat, kisebb feladatokat: „hozd ide, vidd ki, fogd meg" munkát. Ezzel egyrészt „rászoktatták a dologra", másrészt pedig a feladat lekötötte őket, nem kellett a felügyeletükre, fegyelmezésükre külön gondot fordítani. A gyerek munkába tanulását meghatározta a család anyagi helyzete, a gazdaság követelményei is, ahogy megfogalmazták, a „szükség diktált". A jó gazda gyerekeire is számítottak a gazdaságban, a fiút befogta maga mellé az apja, a lányra is több mezei munka várt. A jó gazdáknál mindig helye volt a gyerekmunkának, a jószágok körül és a határban is. Szegények gyerekeiből kisszolgát, cselédet, pesztrát fogadtak. Bérük igazán kevés volt, de legalább a más kenyerét ették, s egy éhes szájjal kevesebb volt otthon. Már a 9-10 éves gyereket odaadták napszámba is. 1-2 hétre szegődtek el például Eger környékére szőlős gazdákhoz egyelni, iloncázni. Sok matyó kisgyerek a munka révén már korán elkerült a szülői háztól, sőt a falujából is. Az 1920-30-as években az alföldi nagy tanyásgazdák kocsival jártak Mezőkövesdre gyereket fogadni kiscselédnek, jószágot őrizni. Egy korabeli újságcikk a következő címmel tudósít az olcsó gyermekmunkaerőről: „Itt az olcsó fiú, itt a jó lány"! A gyerekek munkába vonását, munkavégzését és a munkák megoszlását az anyagi helyzet mellett meghatározta a család nagysága, a gyerekek száma is. Minél nagyobb volt a család, annál szigorúbb volt a rend, annál nagyobb szükség volt a gyerekek munkájára is. Ahol sok fiú volt, utánuk mindig több 245