T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Lanczendorfer Zsuzsanna: A gyirmóti gyermek élete a XX. században

Gyirmóton számos városról betelepedett család él, így külön nagy figyelmet szenteltem annak, hogy adatközlőm csak a faluban született, illetve nevelkedett ember legyen. A közérthetőség kedvéért a különböző generációkat római számokkal jelöltem. I. generáció - Nagyszülők (ma még élő legidősebb nemzedék) II. generáció - Szülők III. generáció - Unokák I. generáció születési évei: 1907, 1909, 1913, 1915, 1920, 1926 II. generáció születési évei: 1932, 1942, 1947, 1948, 1951, 1952 III. generáció születési évei: 1964, 1969, 1973, 1974, 1975, 1977, 1978 Megjegyzem, hogy adatközlőim valamennyien nők, két kivétellel (Vas Csaba, Nagy Péter). Munkám célja bemutatni azt, hogy mennyire változott és milyen különbségek mutatkoznak három generáció családtervezésében, gyermekgondozási szokásaiban, a hagyományokba való belenevelődésben. Mit őriz meg, illetve mit nem vesz át az elődeitől a soron következő generáció, hányadik generációnál van lényeges változás, és mely területen? A gyűjtést és a feldolgozást a gyermek életkori szakaszai, fejlődése szerint végeztem. Módszerként a kérdőíves gyűjtést, fotók és grafikonok elemzését az összehasonlító néprajzi és fejlődéstörténeti vizsgálatot választottam. Gyűjtőmunkámhoz a Lackovits Emőke készítette (Veszprém megyére vonatkozó) s az általam összeállított kérdőíveket használtam. A feldolgozáshoz a gyirmóti plébánia Kereszteltek és Meghaltak anyakönyvét (1905-1951), a szakirodalmat, s nem utolsósorban a családok szóbeli közléseit, valamint az általam lejegyzett (egy kivétellel) dallamanyagot használtam fel. Nagyon sok tényező befolyásolta és napjainkban is befolyásolja a gyermekek számának alakulását. Gondolok a régmúlt házasodási szokásaira, a vallásos neveltetésre, az erkölcsi meg229