T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Vajda Mária: A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekek helyzete a parasztközősségekben

alatt bűnét meg is vallotta, ezért elsőben jobb kezét levágták, azután lefejezték.

170 A szlavóniai Kórágyon az 1872-1891 között született hét törvénytelen gyermek közül öt, már pár nappal születése után vagy még születése napján a megholtak rublikájába került, csak kettő érte meg a felnőtt kort. A leányanya vagy a szülők segítettek az ártatlanon, fejére tették a párnát, s ezzel megoldottak a helyzetet.

171 Schräm Ferenc is azt írja anyakönyvi kutatásai alapján, hogy Túrán a leányanyák gyermekei közül legtöbb még egyéves kora előtt meghalt.

172 Gomboson az 1877-1919-es időszakban 244 fattyúgyermek közül - még abban az évben, vagy a következőkben - 76 halt meg, az 1920-195 6-os időszakban pedig 67 közül 17 ugyancsak abban az évben vagy később.

173 A házasságon kívül született gyermekek halálozási aránya az 1896-1945 közötti időszak anyakönyvi vizsgálatai alapján Balmazújvároson is magas volt. A születéstől számított 5. év végéig 50%-os, illetve ezt meghaladó arányú volt a halálozás öt évjáratnál (1897; 1904; 1912; 1913; 1929). Az 1913-ban született 35 törvénytelen gyermekből 1918 végéig például 19 halt meg (54,28%). 40-50%-os halálozási érték 9 évjáratnál állt elő, s 20% alatti halálozási arány csak az 1909-es, 1940-es, 1942-43-as, valamint az 1945-ös évjáratú gyerekek esetében állt elő.

174 170 Magyary-Kossa Gy., 1940. IV. 102. Koncz Á, 1913. 66-69., 96-97., 107. 171 Penavin O., 1981. 152. 172 Schräm Ferenc, 1972. Turai népszokások. Pest megyei Múzeumi Füzetek, VI. Szentendre. 100. 173 Jung К., 1978. 239-240. 174 Vajda M., 1988. 82. 220