T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Györgyi Erzsébet: Gyermekélet Európában

leírt, századforduló körüli gyermekkorokat veszi vizsgálóra. Megállapítja, hogy a szépirodalomban és különböző irányú szakirodalmakban a századforduló után tűnik fel a gyermekkor, a gyermekélet, és a gyermekek kultúrájának fogalma, leírása. Több önéletrajzi visszaemlékezés - szerzőik között van Johann Wolfgang Goethe is - elemzéséből megállapítja, hogy azokban az egyéni jelleg kidomborítása helyett - amit a mai olvasó elvárna - a kultúra leírása, szerepe kap erőteljesebb hangsúlyt, amellyel a visszaemlékezés írója minden bizonnyal meg akar felelni egy, a gyermekkorról benne is utólag kialakult kép elvárásának. E kép kitöltéséhez használják fel aztán azt a nyersanyagot, amit a valóban átéltből ehhez hasznosítani lehet. Ingeborg Weber-Kellermann „A gyermekkor mint kontextus"

6 címmel alapvető információkat közöl a német néprajz gyermekkor iránti érdeklődéséről. Az „A gyermekkor"

7 és „A német család"

8 című könyvek szerzője mindenkinél jobban érzékelte, mennyire nem volt önálló problematika a gyermekkor maga az ezerkilenszázhetvenes évekig a német néprajzban sem. Ezen az állapoton Philippe Ariès könyvének

9 német fordítása változtatott, egységes problémafelfogást kínálva a korábban meglévő, a gyermekkultúra elemeit elszigeteltségükben feltáró kutatások anyaga számára. Weber-Ke

Hermann a gyermekkor társadalomtörténetének művelését szorgalmazza, miközben ilyennel sem a szociológia, sem a neveléstudomány nem foglalkozott az eddigiekben. A gyermekkor kontextusának kutatásához a társadalom-, gazdaság-, agrár- és művészettörténetet alkalmazza segédtudomány okul. Törekvése jóval több a hagyományos értelemben vett kultúrtörténeténél, akár a kultúra leírásában, akár tárgyakban való bemutatásában. Elsősorban a kulturális jelenségek, tárgyi emlékek szimbolikus értelme ér5 Wolfgang Emmerich: Rekonstruktion oder Konsirukt? 29-40. 6 Ingeborg Weber-Kellermann: Kindheit als Kontext 41-44. 7 Ingeborg Weber-Kellermann: Die Kindheit. Frankfurt a. M. 1979. 8 Ingeborg Weber-Kellermnn: Die deutsche Familie. Frankfurt a. M. 1974. (8. kiadás 1984.) 9 Philippe Ariès: Geschichte der Kindheit. München, Wien, 1975. Gyermek, család, halál. Bp. 18